Nacionalista politikust dicsőít a szlovák parlament

Egy elfelejtett sortűz nyomában

Száz évvel ezelőtt lőttek agyon a csendőrök a szlovákiai Csernován tizenöt embert, akik lázadozva útját állták a falu templomának felszentelésére érkező egyházi méltóságoknak, és azt követelték, hogy templomukat falujuk szülöttje, Andrej Hlinka pap-politikus szentelje fel. Hlinka, az 1864 és 1938 között élt szlovák pap-politikus - a gróf Zichy vezette magyar Néppártból kilépve - alapította meg a Szlovák Néppártot (SLS), s attól kezdődőden magyarellenes politikát folytatott, amiért aztán eltiltották  hivatásától és két évig a szegedi Csillagbörtönben is raboskodott.

A hivatalos szlovák történetírás a magyar erőszak áldozataiként tartja számon a csernovái áldozatokat, a hazafias szlovák politika pedig minden lehetséges alkalommal "a vérengző magyar virtus" bizonyítékaként emlegeti fel a tragédiát. Katarína Zavacká, a Szlovák Tudományos Akadémia történettudományi intézetének kutatója ugyanakkor a minap azt nyilatkozta, hogy "a 'brutális magyarokról és a jámbor szlovákokról' alkotott vélemény csupán mítosz."

Ráadásul: a csendőrök ugyan a magyar állam csendőrei, ám környékbeliek voltak, azokból a falvakból származtak, ahol alig volt magyar nemzetiségű lakosság. Ajánlatos lenne, ha a lex Hlinkát előterjesztő Ján Slota vezette nemzeti párt (SNS) képviselői "vennék a fáradtságot és olvasnának is, mielőtt kinyitják a szájukat" - fogalmazott a szlovák történész, aki már a parlamenti szavazás előtt azt mondta: ha elfogadják a nyilatkozatot, az "képmutató és értelmetlen gesztus lesz."

A lex Hlinka a "második fejezete" annak a sorozatnak, amelynek kezdeteként az SNS szorgalmazására a szlovák parlament nem magyar nemzetiségű honatyái határozatban mondták ki a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztásához törvényi alapot teremtő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét.

Slotáék eredetileg a "nemzet atyjává" szerették volna szentelni a törvény által Andrej Hlinkát, kinek törekvéseiben a nacionalizmus, a szélsőséges klerikalizmus, az idegengyűlölet és az antikommunizmus mosódott egybe, később fasiszta elemekkel is vegyülő eszmék. Slotáék indítványát hosszas vita és alkudozások után végül "lefaragott formában", elfogadták, miközben az MKP ellene szavazott. A csernovái tragédiát, ezzel együtt az intoleranciát és a mindennemű államhatalmi elnyomást is elítélő nyilatkozatot az MKP is megszavazta.

Szombaton aztán Csernován mintegy kétezer ember emlékezett a száz évvel ezelőtti tragikus templomszentelésre. Az emlékünnep fölött védnökséget vállaló Ivan Gasparovic államfő ünnepi beszédében azt mondta: nincs olyan nemzet, amelynek történelmét "csakis angyalok népesítenék be." A történelem emberi és embertelen cselekedetek sorából áll, de megengedhetetlen, hogy az ártatlan áldozatok emlékét idéző évforduló alkalmat adjon "saját ellentmondásaink elmérgesedésére."

Mint ahogy az sem engedhető meg, hogy "olyan álláspontokat támogassunk, amelyek nem az egyetértést keresik, mert talán nem is ez a céljuk. Az igazság azonban nem egyezség, nem is népszavazás kérdése" - mondta az államfő, akinek szavai hallatán az elemzők máris felvetették: vajon aláírja-e Gasparovic a szlovák parlament által előző nap szentesített "lex Hlinkát", amely végül nem az indítványozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szájíze szerint került elfogadásra.

Ha Slotáék indítványát maradéktalanul törvényesítették volna, akkor a történészek a jövőben csak a büntetőjogi felelősség terhe mellett tárhatták volna fel a hiteles igazságot arról a két világháború közti szlovák autonómia-törekvéseket, magyarellenességet és végül antiszemita eszméket is hirdető pap-politikusról, akinek törekvései nyomán, röviddel Hlinka halála után, egy másik pap-politikus, a később háborús bűnökért kivégzett Jozef Tiso Hitler csatlósaként 1939-ben létrehozta az első szlovák államot. Ez utóbbi fasiszta természete miatt szakértők szerint korántsem tekinthető a szlovák történelem fényes fejezetének, jóllehet vannak erők, amelyek ma ezt glorifikálni próbálják.

"Aki békét akar, tartsa be a békeszerződéseket. Aki barátságot akar, viselkedjen barátságosan" - áll a csernovai csendőrsortűz századik évfordulójára emlékező ünnepség részvevőinek "a Szlovák Köztársaság polgárainak nevében" vasárnap elfogadott memorandumban. A memorandumban "bűneik megbánására, sajnálkozásra, bocsánatkérésre és kártérítésre" szólítják fel a magyarokat és kinyilvánítják: ha ez megtörténik, "készek vagyunk a múlt lezárására és az új, békés baráti kapcsolatok megnyitására."

A csernovai megemlékezésen ott volt "a nagymagyar sovinizmus mészárlásairól" szónokló Ján Slota, aki szerint a soviniszta magyar eszmék "a Magyar Köztársaságban máig sem haltak ki, Szlovákiában pedig a Magyar Koalíció Pártjának politikusaiban élnek." Csernován a szlovák parlament számos képviselője is jelen volt, de Robert Fico kormányfő - akit az ünneplők napközben csalódottan hiányoltak - csak este érkezett meg. Ő arról beszélt, mennyire nagyra becsüli, hogy méltányosan, békésen emlékeznek meg a tragédiáról.

(Múlt-kor/MTI)