Végső csapás a török hódoltságra
2007. szeptember 11. 16:00 Éva-Erdei András
Háromszáztíz éve, 1697. szeptember 11-én vívták a délvidéki Zenta mellett azt a csatát, amely végleg véget vetett a másfél évszázados török uralomnak Magyarország területén.
Korábban
A változó hadiszerencse
Buda visszafoglalása (1686) után sokan remélték, hogy a Szent Liga csapatai gyorsan kiverik az országból a törököt. Tévedtek, több mint, egy évtizedig tartó kegyetlen háborúskodás kezdődött Magyarország birtoklásáért. A folyamatosan hátráló Török Birodalom 1697-ben megpróbálkozott egy újabb hadjárattal, de szeptember 11-én katasztrofális vereséget szenvedett a zentai csatában.
A 17. század derekán a Habsburg és a török világbirodalom közötti határvonal Magyarország közepén húzódott, az ország hadszíntér maradt. A kiürült kincstárú, európai hatalmi játszmákkal elfoglalt Habsburgok kerültek minden bonyodalmat a kimerült törökkel, így újra és újra megerősítették a békét a Portával. Zrínyi Miklós téli hadjárata után 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek óriási győzelmet arattak ugyan, de az ezt követő szégyenletes vasvári béke a török kezén hagyta minden hódítását.
Savoyai Jenő |
A következő évben a váratlan győzelmen felbuzdult Habsburgok, Velence és Lengyelország XI. Ince pápa kezdeményezésére létrehozták a Szent Ligát a török elleni harcra. A Liga seregei először Thököly hatalmát söpörték el, s 1686-ban felszabadították Budát, 1688-ban egy időre visszavették Belgrádot (Nándorfehérvárt), bevonultak Erdélybe. 1690-ben Köprülü Musztafa nagyvezír újjászervezte a török seregeket, amelyek 1691-ben a háború legvéresebb csatájában Szalánkeménnél vereséget szenvedtek Bádeni Lajos keresztény hadaitól. A következő években váltakozó szerencsével folytatódtak a harcok, a döntő évnek 1697 bizonyult.
Az 1697-es esztendő kezdetben nem kecsegtet túl nagy reményekkel a Habsburgok számára, hiszen komolyabb harcászati sikereket már évek óta nem sikerült felmutatni a török elleni háborúban. Az eredménytelenségnek több oka is volt: egyrészt a Napkirály seregei jelentős erőket kötöttek le a Rajna mentén, így kétfrontos háborúra kényszerítették Bécset. Másrészt a szövetséges erők főparancsnoka I. Frigyes Ágost szász választófejedelem volt, aki egyáltalán nem volt katonai géniusznak nevezhető. Sokkal inkább tekinthetjük karrieristának, akinek minden pénzt megért, hogy hírnevet szerezzen. Jól jellemzik a választófejedelmet Cserei Mihály erdélyi nemes szavai: "bár esze lett volna annyi, mint ereje". Ennek fényében nem is szabad csodálkoznunk a kudarcok miatt.
Eisenhut Ferenc: A zentai csata |
A kezdeti rossz előjeleket követően azonban Fortuna rámosolygott a Habsburgokra. Az új hadjárat financiális háttere biztatóan alakult, az udvar béketárgyalásokat kezdett a franciákkal, ráadásul Frigyes Ágostot lengyel királlyá választották. Utóbbi igazi megkönnyebbülés lehetett az uralkodónak, akinek új főparancsnokot kellett keresnie. Savoyai Jenő (Eugen) kinevezése jó választásnak bizonyult, hiszen az ekkor 34 éves Savoyai harcedzett, ambiciózus, rengeteg tapasztalattal rendelkező katona volt, akinek hadvezéri képességeihez kétség sem férhetett. Természetesen senki ne gondolja, hogy innen egyenes út vezetett a sikerhez. A tervezett létszám -70-75 ezer fő- helyett mindössze 44 ezer ember állt rendelkezésre, ráadásul az utánpótlás enyhén szólva sem volt zökkenőmentes.
Hegyalján ráadásul 1697 júliusában felkelés robbant ki, amelyet a császári erők gyorsan felszámoltak, így elhárult annak a veszélye, hogy jelentősebb erőket elvonjanak a török ellen készülő hadjárattól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost 19:05
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05