Kalandozások Pannóniában: erődrendszer a Dunakanyarban

2007. augusztus 28. 13:00

Visegrád nevének említésekor kevesen tudják, hogy a település gazdag történelmi múltjában Pannónia határvidékének védelme is meghatározó volt.

A terület természeti adottságai és a határon túli barbár népek nagy száma miatt a limes őrtornyokkal, erődökkel, védművekkel leginkább tagolt szakaszához érkeztünk. Szerencsére közülük többet sikerült megmenteni és bemutathatóvá tenni. A szakszerű régészeti munka eredményeit a helyszíneken túl a Salamon toronyban lévő állandó kiállításon lehet megtekinteni.

Légifotók Visegrádról a Civertan oldalán

A Visegrád környéki védelmi rendszert a korai császárkorban kezdték el kiépíteni a kvádok, markomannok, szarmaták egyre szaporodó támadásaival szemben. Az i.sz. 1. században még földből és fából emelt katonai táborok épületeit később kőből építették újjá, és a fa- majd kőtornyok láncolatába illeszkedtek. Ezekből a kis, 5x5 vagy 10x10 méteres alapterületű tornyokból figyelték a határt és a veszélyre füst- vagy fényjelekkel figyelmeztették a castellumok vagy táborok őrségét, mivel magukban nem tudtak jelentős ellenállást kifejteni.

Az egykori erőd rekonstrukciós rajza

Az erődök és őrtornyok építéskor kihasználták a terep adta lehetőségeket: így épült meg a Sibrik domb szabálytalan háromszög alaprajzú, 114x130 méteres római katonai tábora, amely a dunakanyari limes egyik legfontosabb erődítménye volt. Ha a Fellegvárból  letekintünk a Duna felé, a római erőd falait láthatjuk. Az I. Constantinus császár uralkodás alatt épült erősség falait 3 legyező-alakú saroktorony és eredetileg 11 patkóalakú torony védte. A belső épületeket a főfalakhoz falazták. A környező limes-szakaszt és a Dunát ellenőrző tábort Pone Navata-nak nevezték, és 300 fős helyőrséggel rendelkezett. 380 után a rómaiak elvonultak, az erődöt a germán kvádok kisebb csoportjai szállták meg.

Szinte egyedülállónak tekinthető Pannóniában a visegrád-gizellamajori volt lovarda közelében épült erőd. A négyzet alaprajzú, 4 legyező alakú saroktornyos, 38x38 méteres római épületet a 330-as években húzták fel. Az udvart körülvevő épületszárnyak a 1,5 - 3 m-es magasságban megmaradt, a fő égtájakhoz tájolt, 165 cm széles főfalak védelmében épültek. A 100-200 főnyi katonaság a dunakanyari limes egyik legfontosabb pontján ellenőrizte a határt, a limes utat, emellett a folyókanyar két limes-szakasza között biztosította a vizuális kapcsolatot.

Visegrád a Galerius császár alatt négy részre osztott Pannónia  Aquincum székhelyű, Valeria nevű részéhez tartozott. I. Constantinus alatt a Sibrik-dombi katonai tábor és a gizellamajori erőd megépülésével új stratégiai védelmet kapott a Dunakanyar. A túlparti, szobi kikötőerőddel és verőcei ellenerőddel, továbbá a pilismaróti castellummal kibővített rendszer a 4. század második felének első évtizedeiben még sikerrel állt ellen a megújuló barbár támadásoknak, de a század végére elvesztette határvédelmi szerepét.

A középkorhoz kötött programok és látnivalók mellett a remények szerint nemsokára a római tradíciók is megelevenedhetnek Magyarország páratlan természeti adottságú Duna menti dombjai között.

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma