Lengyel zsidóság a befogadástól a holokausztig

A nácik ellen 1943-ban felkelő zsidók emlékművéhez közel kedden került sor az épület alapkövének lerakására, amelyen a zsidó vezetők mellett a lengyel elnök, Lech Kaczynski is részt vett. A tervezett múzeum a holokausztot is bemutatja, ám a szervezők szerint elsődlegesen azt a vibrálóan élénk, ezer éven át fennálló közösséget szeretnék életre kelteni, amely az antiszemitizmus és a megkülönböztetések ellenére is fennmaradt.

A múzeum létrehozói szerint a 65 millió dolláros (12 milliárd forintos) költséggel épülő intézmény interaktív és multimédiás bemutatókkal illetve filmekkel tekinti át az európai zsidóság történetét, hogy a hagyományos tárgyakon túllépve a látogató igazi mélységében érezze az elveszett értékek jelentőségét. A lengyel Zsidó Történeti Intézetek Szövetségének vezetője, a múzeum tervével előálló Marian Tureski szerint "nem egy újabb holokauszt múzeumot építenek, hanem az élet múzeumát".

Az üveg és hófehér mészkő alkotta épületet Rainer Mahlamaki és Ilmari Lahdelma finn építészek tervezték, és az épület minden eleme a zsidó túlélést szimbolizálja majd. A lengyel és zsidó vezetők azt remélik, hogy amikor az épület két év múlva megnyitja kapuit, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum és a berlini Zsidó Múzeum és Holokauszt Emlékmű mellé felzárkózva a világ egyik vezető kutatóintézete lehet majd.

Sokak szerint persze már rég esedékes volt, hogy felépüljön egy hasonló múzeum abban az országban, ahol a második világháború előtt Európa legnagyobb, közel 3,3 milliós zsidó közössége élt. A szakértők a tárlat tervezésekor kiemelten fontosnak tartják a lengyel-zsidó kapcsolatok, különös tekintettel a tolerancia, antiszemitizmus, diszkrimináció és szegregáció évszázados változásainak bemutatását.