Kultúrvitát okozott az első kínai császár
2007. február 20. 15:00
Bő kétezer évvel Kína egyesítése után az államalapító kínai császár New Yorkot, illetve annak leghíresebb operaszínpadát is meg akarta hódítani.
Korábban
Kezdetben minden úgy indult, mint Csin fejedelemség urának győztes hadjáratai, amelyek nyomán i.e. 221-ben egyesült Kína. A Tigris és Sárkányért Oscar-díjat nyert Tan Tun (Tan Dun) kínai komponista `Az első császár` című operájában kínai és nyugati zenei stílusokat ötvözött, a szövegkönyvben és a rendezésben a leghíresebb kínai művészek, köztük Csang Ji-mu (Zhang Yimu) működtek közre, a főszerepet pedig maga Placido Domingo alakította a világ talán legismertebb operaházának kilenc előadásán.
A tehetősebb kínai zenebarátok, akik az eseményben az ország kulturális felemelkedésének jelképét látták, New Yorkba utaztak, hogy jelen legyenek az ünnepen, és lelkes beszámolókat küldtek haza a ragyogó sikerről, az előadást követő hosszú ovációról. A kínai lapok első oldalán jelentek meg a császári köntöst viselő Placido Domingót ábrázoló fotók. Ezekután, írta meg az International Herald Tibune, Pekinget hideg zuhanyként érte az amerikai kritikusok fanyalgó, sőt lekicsinylő kommentárja.
Ami a sajtót illeti, a The New York Times "óriási csalódásnak" minősítette a zenedrámát, a The New Yorker egyenesen "giccsnek" nevezte azt. A pekingi China Daily ingerülten reagált, felszólította az egyik amerikai kritikust, "adjon magyarázatot" bírálataira, majd részleteket közölt az operát pocskondiázó részekből, illetve a kínai komponista és közreműködők válaszaiból. (Az 1966-76-os időszak gyászos emlékű kínai "kulturális forradalma" idején az ilyesfajta közlések arra szolgáltak, hogy országos kampányt indítsanak a helytelennek minősített nézetek, illetve azok szerzői ellen - ezúttal a vita persze megmaradt a kritikusok közötti polémia szintjén. A kínai lap arra a konklúzióra jutott, hogy bármit is írjanak róla, az opera "mérföldkő a kulturális találkozásban".)
A zeneszerző |
Tan Tun azzal is vígasztalja magát, hogy előásott egy különleges lexikont, amelynek szerzője egybegyűjtötte, hogy az elmúlt századokban miként ostorozták a kritikusok a zeneszerzőket. "Az első császár" szerzője mosolyogva idézte a kötetből Beethoven IX. szimfóniájáról az egyik korabeli kritikát, amely megfellebbezhetetlen ítéletként szögezte le, hogy a mű "unalmas és csúnya, ostoba és reménytelenül közönséges."
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap