Kiállítással keresik az elkobzott műalkotások tulajdonosait

A kiállításról

Hollandia második világháborús német megszállásának éveiben több tízezer festményt, szobrot és más művészeti alkotást koboztak el az ország zsidó származású polgáraitól, vagy rákényszerítették őket ezeknek a műkincseknek átengedésére, elkótyavetyélésére. Ezek közül mintegy 4700 alkotás került később a holland államhoz, amely külön hivatalt hozott létre az ilyen, ismeretlen eredetű javakkal kapcsolatos ügyek intézésére.

Az intézmény jelenleg is nyomozást folytat a jogos tulajdonosok vagy örököseik felkutatására. Eddig 40-en jelentkeztek és minden hónapban újabb megkeresések is érkeznek. Egy "visszaszolgáltatási bizottság" eddig 31 bejelentést vizsgált ki, ezek 500 műkincsre vonatkoztak, és a válasz csak egyetlen esetben volt elutasító.

A Hollandsche Schouwburg amszterdami zsidó színház épületében - amelyben a nácik a deportálás előtt összegyűjtött zsidókat tartották - a kiállítás szervezői 50 olyan művet állítottak ki, amelynek jogos mai tulajdonosai ismeretlenek. Minden egyes kiállított kép mellett felirat látható, amelyen a mű történetéről, vagy a rendelkezésre álló részadatokról adnak tájékoztatást. Egyeseket az elrejtőzött zsidók adtak el, mások olyan műkereskedőktől kerültek elő, akikről köztudott, hogy kihasználták a tulajdonosok szorult helyzetét arra, hogy olcsón szerezzék meg a műalkotásokat. Továbbiak egyenesen háborús bűnösként elítélt náci vezetők gyűjteményének részét képezték.

Jellemző példa Pierre Patel francia festő egyik tájképének története. Az ismeretlen eredetű műkincsekkel foglalkozó hivatal kutatója, Perry Schier kiderítette, hogy az eredetileg Martin Heidemann gyűjtőé volt, aki a háború idején Lengyelországból menekült Hollandiába. Amikor a képet restaurálták, a kereten egy olyan lengyel képkeretező pecsétjére bukkantak, aki Heidemann városához közel dolgozott. Később sikerült kideríteni, hogy Heidemann Bergen-Belsen haláltáborában halt meg 1945-ben, de a fia életben maradt, és később Argentínába költözött - ám sem őt, sem örököseit nem tudták megtalálni.

A kiállítás szervezői abban reménykednek, hogy lesz olyan látogató, aki meg tudja mondani egyik vagy másik képről, ki volt a tulajdonos, vagy annak hol élnek a leszármazottai. Becslésük szerint azonban a még a holland állam kezében lévő 4200 műalkotás közül aligha érkezik 200-500 alkotásnál többre visszaszolgáltatási kérelem.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)