Ízekre szedtük a legnépszerűbb imádságos könyvet

Pázmány Péter 1570. október 4-én született Váradon. Ősi nemesi családból származott, amely születésekor református vallású volt. Anyja halála után apja, Pázmány Miklós bihari alispán másodszor is megnősült, s mivel új felesége katolikus volt, fiával együtt áttért a katolikus vallásra. Pázmány 1583 és 1587 között a kolozsvári jezsuita gimnázium növendéke volt, majd 1588-ban, miután elvégezte a filozófia első évét, belépett a rendbe. Elöljárói hamar felismerték kitűnő képességeit, s a legjobb külföldi iskolákba küldték tanulni. 1588-90-ben Krakkóban és Jaroslawban volt novícius, innen Bécsbe került, ahol 1593-ig filozófiát hallgatott.

Bécsből Rómába küldték, s 1593-tól négy éven át a Collegio Romano teológusnövendéke volt. 1597-ben Grazba vezetett útja, ahol három évig filozófiát oktatott. 1600-ban Vágsellyére, majd Kassára küldték gyóntatónak. E néhány itthon töltött év alatt 1603-ban megírta első vitairatát, a Magyari István protestáns prédikátor Az országokban való sok romlásoknak okairól című könyvére írt Feleletet. Ugyanebben az évben visszatért Grazba, ahol teológiát tanított. Ebben az időben született meg Imádságoskönyve. Ismerje meg Pázmány Péter egyedülálló életútját is!

A Pethe Lászlóné született Kapi Anna kérésére írt könyv elkészülte után nem sokkal hatalmas siker lett, így nem megelepő, ha a művet Pázmány életében még háromszor átdolgozta és kiadta (1610, 1625, 1631). Az imádságok tíz fejezetben követik egymást, a vallási és világi élet minden területére kiterjednek. A könyv sokban épített a protestánsok körében is népszerű Szent Ágoston imáira, emellett a Bibliából és hivatalos egyházi könyörgésekből is merített. A könyv sikerét talán az érzékeltette a legjobban, hogy azt Mihálykó János eperjesi prédikátor saját neve alatt megjelentette a protestánsok számára is.

ELŐLJÁRÓ LEVÉL Az nemzetes és böcsületes Kapi Anna asszonynak, az tekintetes Hethesi Pethe László, Ormosd vára szabad ura, és császár őfelsége mezei hadnagya szerelmes házastársának, nekem tisztelendő asszonyomnak, az Úristentűl bódog, hosszú életet és örök dicsőséget kívánok. Az felséges Isten, Zakariás próféta által régen azt ígérte, hogy akinek szívét Krisztus által kiöntött Szentlélek Isten megszállja, azt isteni könyörgésre, ájtatos és buzgó imádkozásra tanítja, s felgerjeszti; mert ugyanis szinte miként a termőfa, vízi nedvesség nélkül semmi jó gyümölcsöt nem teremt; mint a tagok, testi eledel nélkül megszakadoznak; mint a lép méz nélkül; a kőfal mész nélkül, és a test éltető lélek nélkül erőtlen és haszontalan: szinte úgy, a keresztyén ember lelke is, semmi jószágban nem gyarapodhatik, semmi gyümölcsöt nem teremthet, semmi állhatatos tekéletességet nem nyerhet könyörgés és imádság nélkül. Ezt a Szentlélek Istentűl ígért ajándékot Kegyelmedbe nyilván megtapasztalom, nemzetes és böcsületes asszonyom; mert minekutána az élő Istennek véghetetlen jó volta Kegyelmedet még az anyja méhében magának választván a régi keresztyén vallásnak igaz esméretire hozá, az igaz vallással egyetemben oly ájtatosságot és imádságnak lelkét oltá és plántálá szívedbe, hogy a könyörgésnél és isteni szolgálatnál nagyobb lelki vigasságod és gyönyörűséged ne lenne; mely ájtatosság által a Kegyelmed lelke is, mint a Mózes orcája az Istennel való beszélgetés által, úgy megtisztíttatik és megvilágosíttatik, hogy abban, mint valami acéltükörben és szép, eleven ábrázatban, akárki is künnyen megláthatja az igaz tudománynak és ezzel beoltott Szentlélek Istennek erejét és indulatját. Ennek okáért minap Kegyelmed itt Grazban létében panaszkodván, mind maga s mind a több magyarországi keresztyének nevével, mely szűkön és ritkán találtatnék a mi nemzetünk közt keresztyén imádságoskönyvecske, engemet arra inte Kegyelmed, hogy efféle ájtatos keresztyén könyvecskét írnék. És jóllehet sok mindennapi, különb-különb foglalatosságim vannak ez helyben, mindazáltal a Kegyelmed és több ájtatos keresztyének kérésének helyt adván, több dolgaim közt egynéhány ájtatos könyörgéseket és hálaadásokat szedek összve, nemcsak a régi szentatyák írásiból, de legfőképpen az Szentírásból, hogy az Istennek szájából származott igékkel könyörgenénk. Mert noha a könyv szélire fel nem jegyzettem mindenütt a Szentírás helyeit, de mindazáltal e könyvbe foglalt imádságoknak csaknem minden része a Szentírásból vétetett. Mivelhogy pedig a Kegyelmed intése és kívánsága lőn fő oka ez munkácskának, a te Kegyelmed nevének akarám ez imádságoskönyvet ajánlani és írni, Kegyelmed által pedig a több Magyarországban lakozó keresztyéneknek, avégre, hogy miképpen a Szentírásban két Anna asszony adatik például minden rendbélieknek az imádkozásban, egyik az Ótörvényben, mely magtalan lévén, könyörgése által Istentűl Sámuelt nyeré; másik pedig Krisztus Urunk idejében, mely szüntelen való imádkozásával azt nyeré, hogy a testbe öltözött Isten szemeivel meglátná: azonképpen Kegyelmed is, ezeknek nevét viselvén, ájtatosságokat is kövesse, és miképpen azok tüköri és példái voltak régen az ájtatos imádkozóknak, úgy Kegyelmed is a mi nyomorult hazánkban tüköré légyen az ájtatos asszonyállatok rendinek. Az felséges Isten Kegyelmedet, szerelmes házastársával, édes magzatival és minden keresztyén rendekkel egyetemben tartsa meg az igaz hitben végig, és áldja meg jó, egészséges, békességes, jó szerencsés, hosszú élettel e világon, a másvilágon örök dücsőséggel és boldogsággal. Grazban, 1606-ik esztendőben, Szent György havának 25-ik napján. Kegyelmednek örömest szolgál, Pázmány Péter

Az imádságos könyvek minden kétséget kizáróan a Biblia után a legolvasottabb magyar nyelvű irodalmi alkotások voltak. Pázmány Péter Keresztyéni Imádságos Könyve 1606-tól 1885-ig 27 kiadásban jelent meg. A művet hasonmás kiadásban a Balassi Kiadó jelentette meg 1993-ban. Ennek ellenére az imádság elhanyagolt, kevéssé feltárt irodalmi műfaj. Akár protestáns, akár katolikus imádságos könyvet vizsgálunk, azt tapasztaljuk, hogy bár több százra rúg az imádságos könyvek száma, mégsem történt meg a magyar nyelvű imádságirodalom tudományos számbavétele. A kérdés rövid történetéről Szigeti Jenő tanulmányában olvashat!