560 éve választották kormányzóvá Hunyadit

2006. június 6. 11:02

1446. június 6-án a pesti országgyűlés Hunyadi János erdélyi vajdát kormányzóvá választotta V. László kiskorúságának idejére. Bonfini, Mátyás király udvari történetírója tömören így foglalta össze Hunyadi életútját: `Jó fegyvernökből a legerősebb vitéz, vitézből a legkiválóbb hadvezér lett.` A kereszténység védelmezője egyenesen a pápától kapta a Krisztus bajnoka címet. Ki volt, honnan indult ez a férfi, aki egyszerű udvari vitézből néhány év leforgása alatt az ország első emberévé vált, akinek a nevét csakhamar egész Európa megismerte?

Az 1444 utáni válságos évek feladatainak megoldására az adott viszonyok között senki más nem lett volna képes, mint a fél országrészre kiterjedő birtokokkal, tekintélyes familiárisokkal, a királyi jövedelmek jelentős részével rendelkező Hunyadi. A hatalmas örökség tette lehetővé családjának, hogy a halála után kitört polgárháborúban felülkerekedjék, és kiváló képességű fiát, Mátyást az ország királyává választassa.
1444. november 10-én Várnánál a túlerőben lévő török sereg megsemmisítette az egyesült keresztény hadat, a lengyel és magyar király, I. Ulászló is elesett, Hunyadi is csak nehezen menekült meg. Ezzel megszűnt a kettős királyság, egyedül a 4 éves Habsburg V. László maradt az uralkodó, akit másodunokatestvére, III. Frigyes császár a koronával együtt Bécsben őrzött és nem volt hajlandó a magyaroknak kiadni.

A hatalmi vákuum kitöltésére az 1446. június 5-én kezdődő pesti országgyűlés nemessége június 6-án a Rákos mezejére vonult és Hunyadi János erdélyi vajdát egyhangúlag kormányzóvá (gubernátorrá) választotta V. László kiskorúsága idejére. Hunyadi korlátozott királyi hatalmat kapott: 12 tagú igazságszolgáltatási tanácsot rendeltek mellé, az ország kormányzásában egy négyfős állandó országtanács segítette. Az ő hozzájárulásuk kellett a bárók és főpapok kinevezéséhez. Birtokot csak 32 jobbágytelek nagyságig adományozhatott, a pénzügyi, adókivetési jogot szabadon gyakorolhatta.

Hunyadi hét esztendeig töltötte be a kormányzói tisztséget, kormányzósága alatt kiteljesedett a magyar rendi állam, a döntésekben való részvételt kiterjesztették minden birtokos nemesre, törvényt hoztak az évenkénti országgyűlésről. Ezen a meghívott bárók és főpapok mellett a megyei nemesség követei vehettek részt, de többször - első ízben az 1446. évi kormányzóválasztáson - a teljes nemességet is meghívták. Az országos politika irányítása azonban továbbra is az oligarchia kezében maradt.

Hunyadi közben több hadjáratot vezetett a törökök ellen. Az 1448-as rigómezei vereség után csökkent a befolyása, ezért ellenfeleivel, Újlaki Miklós erdélyi vajdával és Garai László nádorral ligát, szövetséget kötött, melyet Hunyadi László és Garai Mária eljegyzésével pecsételtek meg. A szövetséghez Czillei Ulrik is csatlakozott, ám az felbomlott, amikor III. Frigyes 1452-ben V. Lászlót átadta Czilleinek.

Hunyadi 1453-ban, V. László trónra lépésekor lemondott tisztéről és az ország főkapitánya lett, de az ország jövedelmei és a királyi várak továbbra is a kezén maradtak. Emellett megkapta a besztercei szászok kerületét, örökös grófi címmel. Ez volt az első eset Magyarországon, hogy a király főnemesi címet adományozott.

(Múlt-kor/MTI)
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma