Patkányok miatt pusztult ki a Húsvét-sziget

2005. december 20. 12:00

A legfrissebb eredmények szerint patkányok és európai látogatók okozták a bámulatos civilizáció végső pusztulását.

Polinéz szellem nélkül marad a Húsvét-sziget
Botrány a Húsvét-szigeten
Megmenekülhetnek a húsvét-szigeti kőarcok
A mintegy ezer tíztonnás kőszoborról ismert Húsvét-sziget esete tanulságos környezettörténeti lecke. Az ökológiailag öngyilkos társadalmak mintapéldájaként emlegetett Rapa Nui vulkáni eredetű szigetén a tönkretett természeti környezet és az erőforrások kiapadása vezetett ökokatasztrófához.

Ezer évnyi elszigeteltségben
A jelenleg széles körben elfogadott nézet szerint a Húsvét-szigetre valamikor 400 és 700 között érkeztek nyugat felől a polinézek, akik a természeti adottságok felhasználásával alakították ki civilizációjukat. Az első évszázadokban alacsony volt a népesség száma, 1100 után azonban népességrobbanás következett be. A túlnépesedés visszafordíthatatlan természetromboláshoz vezetett: 1400 körül az égetéses földművelés miatt kivágták az utolsó fát is. Az erdőirtások nyomán bekövetkező talajerózió miatt elapadt az édesvízkészlet, beszűkültek a mezőgazdálkodás lehetőségei, kihalt az utolsó nagytestű őshonos állatfaj, lecsökkentek a természeti erőforrások és az élelmiszerkészletek is. A társadalmi élet hasonlóan leegyszerűsödött: a harcosok vették át a szigeten az uralmat. A lecsökkent élelmiszer (fehérje) mennyiség miatt a túlélésért folytatott harc végül kannibalisztikus polgárháborúba fordult 1650 körül.

16 millió szubtrópusi pálmafa
Terry Hunt, a Hawaii Egyetem antropológusa szerint az erdők regenerációját a polinéz patkány akadályozta. "A patkány úgy dézsmálja a pálmafa gyümölcsét, mint a mignont" - fogalmaz a szigeten lévő antropológiai múzeum (P. Sebastian Englert Anthropological Museum) munkatársa, akinek kutatócsoportja az elmúlt négy év során összesítette Rapa Nui kiterjedt régészeti-antropológiai-történeti vizsgálatainak eredményeit. Az Amerikai Antropológiai Társaság rendezvényén bemutatott eredményeik szerint a Húsvét-sziget kihalása holland kereskedők látogatásának köszönhető, akik az 1720-as években betegségeket hoztak magukkal, és rabszolgának fogták össze a szigetlakókat.

A sziget műholdképe

Összesített mérleg
Az antropológiai múzeum szénizotópos vizsgálatai nyomán 1200 körülre teszik a polinéz sziget benépesítését. Vagyis jóval későbbre, mint az eddigi kutatások állították hasonló C-14 vizsgálatok fényében. Hunt szerint elsőként egy körülbelül 50 fős telepescsoport érkezhetett a szigetre, és hozott létre egy stabil 3000 fős populációt 1650-re. Pollen- és hamumaradványok alapján az emberi terjeszkedéssel, túlhasználattal hozzák összefüggésbe a pálmafák gyors eltűnését, még a nagy tüzek előtti években. Patkánymaradványok jelzik, hogy a rágcsáló populáció 20 milliósra nőtt 1200 és 1300 között, majd csupán 1 millióra esett vissza, miután eltűntek a fák (1400 után). Emberi csontvázmaradványok, valamint lakóépületek régészeti vizsgálatának eredményei nem utalnak korábbi háborúskodásra.

Vajon megtörtént ugyanez más szigeteken ? Nos, az antropológusok szerint polinéz patkányok irtották ki a pálmafát a Hawaii-öbölben is. A Húsvét-sziget különleges sérülékenységéhez persze az is hozzájárulhatott, hogy nem volt olyan csúcsragadozója, ami a patkányokat kordában tartotta volna, illetve a pálmafák sem nőttek elég magasra ahhoz, hogy a patkányok ne tudják lerágni a termést.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma