A vasfüggöny utolsó áldozata Magyarországon

A hamburgi hírmagazin utánajárt annak az elfeledett, vagy legalábbis ritkán emlegetett történetnek, amelynek főszereplője egy háromtagú weimari család: Kurt-Werner Schulz építész, Gundula, a felesége és Johannes nevű fiuk.

A Schulz család 1989. augusztus 19-én indult az NDK-ból, hogy Magyarországon keresztül Nyugatra szökjön. Ezen a napon rendezték a Fertő-tavi pikniket is: a szervezők jó előre értesítették a környéken tartózkodó keletnémeteket, hogy a határ 15 órától három órán át nyitva lesz. Az alkalmat több százan használták ki, a fejüket elfordító magyar határőrök mellett átrohantak Ausztriába.

"Meglehetősen biztos vagyok abban, hogy a kormány kísérleti nyulaknak használt bennünket. Ki akarta puhatolni, hogy milyen messzire mehet el a Varsói Szerződés többi országával szemben" - nyilatkozta a Der Spiegelnek Nagy László, aki Magyar Demokrata Fórum részéről a páneurópai piknik egyik szervezője volt.

Schulzék egy nappal később Budapesten értesültek a Sopron-környéki eseményekről, s Trabantjukkal az időközben már újra lezárt határra utaznak. A határsávba tévedtek, bekísérték őket egy laktanyába, majd szabadon engedték őket azzal, hogy menjenek haza.

A Schulz család felnőtt tagjai azonban ekkor már szinte kétségbeesve keresték az átjutás lehetőségét. Répcevis környékén parasztcsalád fogadta be őket, tőlük indultak el gyalog a végzetes útra.

A Der Spiegel szerint a végleges tisztázásra már nincs lehetőség. Az asszony és fia a férfi parancsára előre rohant, nem látták, mi történt mögöttük. A csak Zoltánként emlegetett Heves megyei katona azt vallotta, hogy Kurt-Werner Schulz leütötte őt egy táskával, ő pedig a német férfi lábát fogta. A két férfi a földre került, a meglazult szögesdrótkerítés alatt osztrák területre gurult. Zoltán szerint Kurt-Werner Schulz megpróbálta elszedni tőle gépfegyverét, a kibiztosított Kalasnyikovból lövés dördült el, amely Schulz száját találta el.

Gundula és Johannes később kijutott Nyugatra, s Aachenben kezdett új életet. Anya és fia csendes fogadalmat kötött, hogy 1989. augusztus 21. éjszakájáról soha többé nem beszélnek - olvasható a Der Spiegel beszámolójában.

(MTI Panoráma - Sarkadi Kovács Ferenc, Berlin)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"