Kína csillagászati világöröksége

A pekingi csillagvizsgáló tetején különböző korszakokból származó bronz csillagászati eszközök találhatók a Nap, a Hold, a bolygók és csillagok pozíciójának mérésére. A 562 éves pekingi csillagvizsgáló két hónapig tartó renoválása 60 ezer euróba kerül.

 

A Ming és Qing dinasztiák idején királyi obszervatóriumként működött épület tetején található mérőeszközök még a teleszkóp feltalálása után is kiszolgálták a csillagokat kémlelőket.

 

A kínai csillagászat több évszázadon át részletesen követte a szokatlan csillagászati eseményeket:

• Az ókorban a császári csillagászok voltak az uralkodói hatalom egyik legfontosabb közigazgatási szerepkörében. Jelentősségüket pontosan jelzi, hogy amikor Hi és Ho asztronómusok elmulasztották a napfogyatkozás észlelését (i. e. 2137. október 22-én), a császár kivégeztette őket.
• Egy kínai  csillagász, bizonyos Csu Kong már i. e. 1100 körül viszonylag pontosan megmérte az egyenlítő és az ekliptika hajlásszögét (Eredménye 23° 54' 02").
• Már az i.e. 7. századtól készültek különböző kínai csillagászati feljegyzések az üstökösökről.
• Az első csillagkatalógust is kínaiak állították össze i. e. 355 körül.
• A Világmindenség térben és időben is végtelen természetét i. sz. 120 körül a kínai Csang-Heng írta le.
• A Song-dinasztia levéltárában őrizték meg azt a feljegyzést, mely az 1054-es szupernóva-robbanásról közölt hiteles leírást (1054. július 24.). A Taurus csillagképben megfigyelt vendégcsillag robbanása a modern csillagászati kutatások szerint a Rák-köd (Crab Nebula) kialakulásának kiváltó oka volt.