Három világvallás ünnepe egy időben: hétvégétől hanuka és advent

Az iszlám naptár kilencedik hónapját, amikor a Korán Mohamed kezébe adatott, a hívők böjttel és imádkozással töltik. Ez idő alatt pirkadattól napnyugtáig tiltott az evés-ivás, valamint tartózkodni kell a nemi érintkezéstől és a dohányzástól is.

A magyarországi zsidó szervezetek péntektől - a zsinagógákon és a zsidó klubokon, intézményeken kívül - a főváros több közterén is gyertyát gyújtanak abból az alkalomból, hogy megkezdődik a hanuka (felavatás, újjászentelés) ünnepe. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetői immár hagyományosan a Chabád Lubavics - Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, illetve a Pesti Jesiva - Zsidó Oktatási Központ közös rendezvényén vesznek részt szombaton, a budapesti Nyugati téren.

Az eseményen felolvassák Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntő levelét. A szervezők által az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint az államfő üzenetében úgy vélekedik: egymás ünnepeit látva, azokat akár megélve is, lassan-lassan elfogadjuk egymást, azt, amiben különbözünk.

"Megtanuljuk értékelni ezt a különbözőséget, ami mindannyiunkat gazdagabbá tesz" - fogalmaz Mádl Ferenc.

A Chabád Lubavics egyesület és a Pesti Jesiva központ immár ötödik éve rendezi meg köztéri, zenés-táncos ünnepségsorozatát, amelynek keretében minden nap meggyújt egy jelképes lángot a nyolcágú menórán. Tájékoztatásuk szerint a nyitóünnepséget követő napokon eseményükön jelen lesz többek között Magyar Bálint oktatási miniszter, Hiller István, a tárca politikai államtitkára, Jánosi György gyermek-, ifjúsági- és sportminiszter, valamint Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára.

Hanukát, a fény ünnepét hagyományosan arra emlékezve tartják meg, hogy az időszámítás előtt 164-ben a tradíciókhoz hű zsidók, az úgynevezett makkabeusok visszafoglalták a görögöktől, és újjá avatták a jeruzsálemi szentélyt. A szervezők MTI-hez eljuttatott összegzése kiemeli: az ünnep fényei az ősidőktől napjainkig az erkölcsi fölény győzelmét, a kevés igaz fennmaradását, illetve az emberek közötti megbékélést és szeretetet jelképezik. Mint írják, a hanuka nem csak a zsidók, hanem az egész emberiség számára hordozza a szabadság és az igazság örök üzenetét. Az ünnep alkalmából a Mechon Simon Alapítvány péntektől nyolc napon át a Parlament előtt gyújt fényt az általa állítandó hatméteres menórán. A szervezet tájékoztatása szerint rendezvényein számos politikus, közéleti személyiség vesz részt. A Magyar-Izraeli Baráti Társaság vasárnap, ugyancsak a Kossuth téren rendez gyertyagyújtást.

A Millenáris Teátrumban pénteken - koncertet, filmvetítést, ételbemutatót és keleti táncokat is magában foglaló - kulturális rendezvény keretében egyszerre köszöntik a hanuka, a ramadán és a Mikulás ünnepét.

A hét végén, advent első vasárnapján a keresztény hagyományok szerint megkezdődik az új egyházi év és a felkészülés a karácsonyra. Az advent időszakának első nyomai a VI. század első felében lelhetők fel. A kifejezés az adventus (eljövetel) latin szóból származik. A négy vasárnapot magában foglaló advent a Szent András apostol ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnap kezdődik, és december 24-ig tart. December 25-ét a IV. század óta Krisztus születése napjának, és mára világszerte a szeretet ünnepének is tekintik. Hagyomány, hogy a karácsony előtti vasárnapokon egy-egy gyertyát gyújtanak az adventi koszorún. Ez a vallási szokások szerint három lila és egy rózsaszín (esetleg fehér) gyertyából áll. Utóbbit a harmadik héten, "örömvasárnap" lobbantják fel. Ehhez kapcsolódóan az advent bűnbánati időszakában a pap a viola liturgiai fájdalomszínében, azaz lila ruhában misézik, a harmadik héten azonban rózsaszín ruhát ölt fel. Adventkor a katolikus templomokban Mária tiszteletére sok helyen úgynevezett rorate-miséket tartanak reggelente, amelyek december 8-ához, a szeplőtelen fogantatás ünnepéhez kapcsolódnak. A rorate szó arra utal, hogy a misék szövege a "harmatozzatok" kifejezéssel kezdődik.

MTI