A világörökség része lehet a pannóniai limes

Az egyetemi tanár, volt kulturális államtitkár elmondta, hogy a Ripa Pannonica nevezését 2003-ban kezdték előkészíteni. A Duna mentén húzódó, 500 kilométer hosszú, katonai táborokat, tornyokat és útszakaszokat magában foglaló határvonal a Magyar Világörökségi Bizottságnál már a várományosi listán szerepel. Tájékoztatása szerint jelenleg adminisztrációs munkák, a feltérképezés, a helykoordináták, telekszámok és tulajdonosok felmérése zajlik, amit a Kultúra 2000 nevű pályázatból finanszíroznak.

Jövő nyártól pontos térképet és állami kezességvállalást magában foglaló kezelési tervet kell készíteni, majd ezután - várhatóan 2010 januárjában - küldik el a pályázatot az UNESCO-nak, azt követően egy-két éven belül megkaphatja a pannóniai limes a világörökségi címet - vázolta a történész. Visy Zsolt kiemelte: az osztrák határtól a horvátországi határig szinte az összes magyar települést érintő kezdeményezés, ha sikeres lesz, fellendíti a kulturális turizmust és infrastrukturális fejlesztéseket von maga után.

A történész, aki a Világörökség Nemzetközi Bizottságának tagja volt, felidézte, hogy 1987-ben a Nagy-Britanniában található Hadrianus-fal került fel a limes vonalából elsőként a világörökségi listára. Azóta viszont az érintett országok kezdeményezése által az ókori birodalom egykori határvonalát egy egészként kezelik. Többek között Anglia, Németország, Szlovákia, Ausztria és Lengyelország működik együtt annak érdekében, hogy a Hadrianus-falra "hivatkozva" jelöljék a limes rájuk eső részét. Ennek előfeltétele volt, hogy Nagy-Britannia hozzájárult: a Hadrianus-falat limessé kereszteljék át. A Németországban húzódó limes 2005-ben került fel a listára, a skóciai Antoninus-fal pályázatát pedig már benyújtották - említett példákat a történész.

A 2004-es koblenzi deklarációban rögzítették, mit értenek a világörökség részeként számon tartandó limesen. Ennek értelmében az i.e. 2. századi határvonalat veszik alapul, a Traianus császártól Septimius Severus uralkodásáig tartó időszak előtt vagy után történt változásokat nem veszik figyelembe. Térben pedig a határvonal tíz kilométeres sávjában található katonai és polgári objektumok tartozhatnak ebbe a körbe. A sávba eső, de később keletkezett épületek természetesen belekerülhetnek - tette hozzá. A történész közlése szerint az önkormányzatok eddig üdvözölték a kezdeményezést, de mivel a világörökségi jelölés azt vonja maga után, hogy mostantól kezdve a kijelölt objektumokat és környezetüket óvni kell, még adódhatnak viták.

Odianum erődje ugyanis az almásfüzitői timföldgyár iszaptengere alatt van, Altium castrumát homokbányaként használták, a hajógyári szigeten - ahol Hadrianus palotája található - nagyberuházást terveznek. A világörökségi pályázat eredményessége érdekében július 19-én konferenciát rendeznek Dunaszekcsőn, az egész napos eszmecserén magyar és külföldi szakértők tartanak előadásokat a terv részleteiről. A tanácskozáson az érintett önkormányzatok, múzeumok, civil szerveztek és magánszemélyek tájékoztatása érdekében várhatóan létrehozzák a Magyar Limes Szövetséget.

(Múlt-kor/MTI)