2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Felélesztik a haláltáborok zenéjét

2007. április 12. 13:15

Olasz kutatók zenetörténeti könyvtárat hoztak létre több ezer oldalnyi elfelejtett, 1933 és 1945 között koncentrációs táborokban komponált vagy játszott zenemű tanulmányozására.

Egyedülálló zenei kollekció

A szeptemberben Rómában nyíló könyvtár 4000 dokumentummal és 13 ezer mikrofilmmel, köztük kottákkal, levelekkel, rajzokkal és fényképekkel áll majd a kutatók rendelkezésére. Francesco Lotoro olasz zeneszerző egyedülálló gyűjteményében eredetik, másolatok és felvételek találhatók a náci haláltáborokban írt operáktól kezdve az ázsiai dzsungelekben lévő japán hadifogoly-táborokban komponált jazzdarabokig. `Megpróbálunk jóvá tenni valamit: ezek a zenészek zenei karriert képzeltek el maguknak, amit el is értek volna, ha másképp alakul a sorsuk` - mondja Lotoro.

A zenész a holokauszt idején írt művekkel először 1991-ben Prágában találkozott. Ezután tűzte ki magának életcélul e művek összegyűjtését. "Először csak két hétre utaztam el egy kisebb táskával, mert azt hittem, ez elég lesz a pár tucat mű haza szállítására. Végül vennem kellett egy nagy bőröndöt, hogy el tudjam hozni azt a sok száz kéziratot és fénymásolatot" . Lotoro15 évig kutatott - nagyrészt saját költségén - a világ minden pontján, hogy a múzeumokból, levéltárakból, régiségboltokból, valamint a túlélőktől vagy a családtagoktól összegyűjtse ezeket a zenei alkotásokat.

Több darabot is lemezre vett: a 32 CD-sre tervezett anyagból már öt megjelent. A szakértők szerint ez az első alkalom, hogy ezeket a világ minden tájáról származó kincseket egy helyre gyűjtötték. "Nem tudom, hogy van-e olyan intézmény, amely csak zenei dokumentumokat gyűjt. Ez egy igen fontos projekt, és minden zenész számára fontos forrás lehet" - mondja Bret Werb, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum zenetörténésze.

A kutatók

Lotoro egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a történészek eddig előnyben részesítették a dokumentumokból, filmekből és fényképekről ismert száraz tényeket a II. világháborúban meggyilkolt 6 millió zsidó sorsával, és a háború más szörnyűségeivel kapcsolatban. "Minden nap egy új (zenei) művet fedezek fel, és ez nem jó jel, mert azt jelenti, hogy a történészek nem tették jól a dolgukat. Valakinek ezzel is foglalkozni kellett volna" - állítja Lotoro.

Egy keresett mű megtalálása azonban csak a kezdet, mivel a darabok azokat a szörnyűséges körülményeket idézik, amelyekben íródtak, ezért évekre lesz szükség, hogy megfelelően értelmezni tudják azokat. Az összegyűjtött művek többsége a csehországi Theresienstadtban keletkezett, amelyet a nácik 1941-től használtak gettóként és koncentrációs táborként, és ahol több zsidó vezető személyiség és művész is szenvedett. A németek ott megengedték a foglyoknak a művészeti tevékenységet és a zenélést, ugyanis a tábort propaganda célokra használták fel a nemzetközi szervezetek előtt, ezzel akarván palástolni valódi szándékaikat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár