Film készült a váci múmiákról

A Magyar Természettudományi Múzeum őrzi az egyik legkülönlegesebb embertani leletegyüttest, a váci múmiákat, amelyekre a váci Fehérek templomának 1994-ben végzett felújítása során bukkantak. A nagyközönség áprilistól a Rejtélyek, sorsok, múmiák című kiállításon láthatta a leleteket, megismerhette sorsukat. A tárlat egyébként november 30-ig tekinthető meg a múzeumban.

Pap Ildikó, antropológus, a kutatócsoport vezetője az MTI-nek elmondta, hogy bár több mint 10 éve folynak vizsgálatok, de a kutatásoknak még mindig csak az elején tartanak a szakemberek. A munkában antropológusok, patológusok, radiológusok, mikrobiológusok és igazságügyi orvosok vesznek részt.

A természetes mumifikálódáshoz a helyszínen véletlenül kialakult különleges klíma vezetett. Ez a tudomány számára rendkívüli lehetőséggel szolgált, elkezdődtek a mikrobiológiai, szövettani, genetikai, antropológiai vizsgálatok. Mint az kiderült, a konzervált 265 tetem természetes úton elhunyt személyeké, ezek emberi beavatkozás nélkül mumifikálódtak, amit a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja tett lehetővé.A kutatások eredményességéhez nagyban hozzájárul, hogy halotti anyakönyveket, végrendeleteket is találtak az elhunytakról, így az eltemetett emberek több mint 70 százalékának ismerik a nevét, életkorát.

A váci múmiák DNS-vizsgálatának eredményeiből az is kiderült, hogy az elhunytak mintegy 70 százaléka tbc-s volt, de nem ebben a betegségben haltak meg mindannyian. A kutatók azt is sikerült kimutatni, hogy milyen volt a betegséget okozó baktérium 200 évvel ezelőtt.

A Magyar Televízió 50 perces dokumentumfilmje egy éven át kísérte figyelemmel a több tudományterületet érintő, interdiszciplináris kutatások egy szeletét. A filmben például arcrekonstrukció segítségével mutatják be, hogyan nézhettek ki a 18. század elején élt váci emberek. A módszerrel olyan köztiszteletben álló emberek arcát elevenítették meg, akik valaha jelentős szerepet játszottak a kisváros életében, mint például Fischer Antal borbély-sebész, Würth Ferenc kanonok, vagy Simon Antal pap-tanár.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)