1956 volt a kommunizmus első válsága
2006. október 2. 13:15
Az orosz köztudatban a történelmi emlékezetkiesés hajlama mutatkozik, ami fenntartja a `tisztázatlanságot` a kelet-közép-európai országoknak Oroszországhoz mint a Szovjetunió örököséhez fűződő kapcsolataiban - vélték a szentpétervári Szmolnij egyetemen `Budapest 1956, előtte és utána: a kommunizmus első válságának története és emlékezete` címmel, csütörtökön kezdődött nemzetközi konferencia szervezői.
A barátság jegyében: a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) küldöttsége a Szovjetunióban: látogatás Moszkvában a Lomonoszov Egyetemen, 1956. július |
Koposzov szorgalmazta a Szovjetunió történelmének elemzését, s egyben morális értékelését is, ami Oroszországban nehezebben megy. "Nekünk tanároknak még jobban meg kell tanulnunk és meg kell tanítanunk a diákokat szabadon és kritikusan gondolkodni a múltról demokratikus ország polgárainként" - ecsetelte a dékán a filmvetítésekkel és kiállítással egybekötött, s a magyar külügyminisztérium és egy amerikai alapítvány által támogatott konferencia célját.
A konferencia nyitóelőadásában egyébként Kende Péter szociológus, az 1956-os forradalom egykori résztvevője kétségbe vonta az uralkodó közvélekedést, amely szerint a szovjet birodalomnak nem volt más választása, mint a magyar lázadás brutális elfojtása. Kende szerint a Nyikita Hruscsov irányította moszkvai vezetőség még a Sztálin utáni felülvizsgálat keretében elvileg rászánhatta volna magát arra, amit Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet vezető lehetőségként fontolgatott: olyan államokra építeni szövetségi rendszerét a nyugati határövezetben, amelyek saját nemzetük részéről valódi támogatást élveznek, s csak külpolitikailag tekintik magukat a Szovjetunió lekötelezettjeinek.
Ebben az esetben a Prágai Tavasz is hamarabb következhetett volna be, s a szovjet engedmények konjunktúrájában a hidegháború vége és a német egyesítés 25-30 évvel megelőzhette volna Gorbacsovot. Így a Szovjetunió gazdaságának még lehettek volna tartalékai, nem a belső összeomlás talaján kellett volna a Nyugattal egyezkednie, s világhatalomként élhette volna túl a XX. századot - játszadozott el a gondolattal Kende.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Palotás László)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Hóna alatt a Mona Lisával sétált ki a Louvreból 09:49
- Alvilági kapcsolatai miatt az FBI is megfigyelte Frank Sinatrát 09:05
- Juan Diego lett az első indián szent, neki jelent meg a Guadalupe-i Szűzanya tegnap
- 10 tény az ördögűzésről tegnap
- Elviselhetetlen fájdalommal járt a foghúzás az érzéstelenítés feltalálása előtt tegnap
- Magyar forradalom a svéd források tükrében tegnap
- Jeruzsálembe is eljutott a világjáró viking király tegnap
- Légy része a Múlt-kor történelmi magazin csapatának! tegnap