A sírkamrák világát idézi a torinói Egyiptomi Múzeum

A Kairói Múzeum után a torinói rendelkezik a legnagyobb gyűjteménnyel (jelenleg 26500 darab). Ebből 6500-at lehet kiállítani, a többi raktárban várja a kutatók érdeklődését. A gyűjtemény nagy részben történelmi véletleneknek köszönheti létét. Piemontnak régi és tartós kapcsolatai voltak Franciaországgal, és amikor Napóleon meghódította Egyiptomot, egy torinóit nevezett ki konzulnak. A konzul, aki barátja lett Mohamed Ali alkirálynak, könnyű szerrel szedett össze egy óriási, több mint ötezer tárgyból álló gyűjteményt, benne száz szobrot, sztélét, szarkofágot, múmiát, papiruszt, fegyvereket. Ezeket aztán Európában egy vagyonért eladta.

A kiállítóterem előtte...

A kiállítás most 50 nagy fáraó-szobrot mutat be. A legszebb közöttük kétségtelenül II. Ramszesz rózsaszínű gránitból készült, két méternél magasabb képmása, amely 1759-ben érkezett egy torinói botanikus expedíciójának "melléktermékeként", s a múzeum 1824-es megalakulása óta annak féltett kincse. Amikor ládájából kicsomagolták, Champollion, a hieroglifák megfejtője, éppen ott dolgozott és elámulva a szobor szépségén, a "fáraók Apollójának", az egyiptomi művészet csúcsának nevezte azt. Egy másik csodálatos alkotás II. Amenhotepet, az "atléta" fáraót ábrázolja, térden állva, amint két gömböt ajánl fel az isteneknek.

...és utána

A történészek szerint viszont a legértékesebb darab az a papirusz, amely a fáraók listáját tartalmazza a XVII. dinasztiáig. Segítségével - mondják - meg lehet fejteni a 3000 évig fennálló birodalom történetének sok, máig ismeretlen részét.

(Múlt-kor/Panoráma)