Náci bunkerre épült Charles de Gaulle párizsi emlékhelye

A második világháborúban az ellenálló Franciaország vezetőjének, majd az V. köztársaság megalapítójának számító néhai köztársasági elnök a franciák számára a legnépszerűbb 20. századi politikus, a francia politikai elit számára pedig pártállástól függetlenül a legfőbb referencia.

Az emlékhely létrehozásáról még 2002-ben Jacques Chirac volt elnök döntött, aki utódja oldalán számos közéleti személyiséggel egyetemben szintén részt vett a megnyitó ünnepségen. Az Alain Moatti és Henri Riviere építészek által megtervezett 18 millió eurós költségvetésből létrehozott interaktív multimédiás kiállítóhely különlegessége, hogy a XIV. Lajos rendelete alapján 1670-ben létrehozott katonai kórházként szolgáló épület földalatti részén a legmodernebb fény- és hangtechnika segítségével nem az embert, hanem elsősorban a gaullizmus grandiózus történetét ismerhetik meg a látogatók.

Egyetlen személyes tárgy vagy magánéleti emlék sem látható a múzeumban. De Gaulle ugyanis irtózott a "reklikvia-kultusztól", s ezt a múzeum létrehozói is tiszteletben kívánták tartani. A politikuson kívül a férjet és családapát szándékosan nem mutatja be a kiállítás. "A sors iróniája, hogy az építkezés közben egy náci bunkerre bukkantunk, amelynek 1,8 méter vastagságú falát hónapokon át puszta kézzel finoman kellett lerombolni ahhoz, hogy a 17. században épült Invalidusok alapjai ne sérüljenek" - hangsúlyozták az építészek.

A 2500 négyzetméteren elterülő emlékhelyből kívülről semmi sem látszik. Az építészek 12 méter mélyen építették meg azt a betonépítményt, amelyben a Napóleon sírja feletti dóm ellenpárjaként egy fordított kupolaformában egy valóságos multiplex mozit helyeztek el.

De Gaulle az első olyan francia történelmi személyiség, akinek teljes politikai pályáját rádió-, majd később filmfelvételek őrzik, ezért egyértelmű volt, hogy a lehető legmodernebb emlékhely mutassa be tevékenységét. Több nyelven hallgatható és látható húsz órányi kommentárral ellátott négyszáz archívfelvétel között a látogatók az érintőképernyős vetítőkön, interaktív könyvekben, mozgó falakon válogathatnak.

A mozi körül "a század lépéseit" követve sétálhatnak a látogatók. A körgyűrűn kapuk vezetnek át a gaullizmus nagy pillanatait bemutató helyiségekbe: Charles de Gaulle 1940. július 10-én elmondott híres beszédéhez, Párizs 1944. augusztusi felszabadulásához vagy az V. köztársaság 1958-as megalapításához. A történészek segítségével megalkotott folyosó a két világháború közötti, a gyarmatosítás, a hideg háború, a gazdasági fellendülés, a szexuális szabadság és a nukleáris fegyverkezés megindulása alatti korszak társadalmáról szolgál magyarázatokkal.

Az emlékhely célja nem a mítoszteremtés, hanem elsősorban a fiatalabb generációknak a 20. századi francia történelem szórakoztató módon való átadása. A kiállítás a tábornok karrierjének ellentmondásos és így a napi politikát is érintő epizódjait is részletesen bemutatja; az algériai függetlenségi háborúról vagy az 1968-as diáklázadásról például most először esik szó a francia katonai múzeumban.

A párizsi emlékhely avatása csak nyitánya volt a De Gaulle-emlékévnek. A tábornoknak a hatalomba való 1958-as visszatérése ötvenedik évfordulójára novemberben Colombey-les-Deux-Eglises-ben, De Gaulle birtoka és sírja között egy 4000 négyzetméteres alapterületű emlékmúzeum nyílik.

(Múlt-kor/MTI)