Irak történelme

2003. március 23. 16:02

Irak történelme évszámokban

I.e. 6500 körül - Megkezdődött a Tigris és az Eufrátesz folyók közti terület benépesedése.

I.e. 4000-től - A sumérek kifejlesztették az ékírást, az árvízvédelmet és a matematikát. Városállamaik (Ur, Uruk, Eridu) a folyók alsó folyásán terültek el.

I.e. 24-20. század - Az északi területeken az akkádok centralizált birodalmat alkottak.

I.e. 19-16. század - Az Ó-babiloni birodalom kora. A birodalmat a hettiták pusztították el.

I.e. 12-9. század - A Középbirodalom kora.

I.e. 9-7. század - Új-asszír birodalom.

I.e. 7-6. század - A babiloni Újbirodalom kora.

I.e. 539 - II. Kürosz perzsa király foglalta el a területet.

I.e. 331 - Nagy Sándor a birodalmához csatolta Mezopotámiát, amely ezt követően a Szeleukidákhoz, majd a pártusok országához tartozott.

I.u. 3. század - A perzsa Szászánida-birodalom része volt a terület.

637 - Az arabok a kádiszijjai csatában elfoglalták a két folyó közét. Kalifátust alapítottak, a lakosság átvette az arab nyelvet.

750 - Az Omajjád-dinasztiát megbuktatták az Abbászidák, majd Manszur kalifa megalapította Bagdadot.

10. század - Az iráni Bujida-dinasztia elfoglalta Bagdadot, a kalifa csak vallási vezető maradt.

1055 - Toghrul szeldzsuk-török szultán elfoglalta a Folyamközt, amely később az egyiptomi Ejubidák hatalma alá került.

1258 - A mongol Dzsingisz kán unokája, Hülegü kán tört be a területre, a kalifa elvesztette egyházi hatalmát is.

1394 - Timur Lenk mongol uralkodó elfoglalta Bagdadot.

16. század eleje - A perzsa Szafavida-dinasztia hatalma alá került a Tigris és az Eufrátesz vidéke.

1534 - II. Szulejmán török szultán foglalta el a vidéket, amely ezzel az oszmán birodalom része lett. A 19. század elején Davud pasa helytartó megpróbálta modernizálni Mezopotámiát, és elszakítani a törököktől, de sem ő, sem a 19. század második felében Midhat pasa nem járt eredménnyel.

1914. november 23. - Az első világháború során a brit csapatok elfoglalták Bászra városát, s bár a törökök 1916-ban győztes csatát vívtak Ku el-Amáránál, végül letették a fegyvert a túlerő előtt.

1918 - A britek megszállták az olajban gazdag Moszul tartományt.

1920 - A Népszövetség mandátumot adott a területre Angliának. Az Iraki Szövetség vezetésével felkelések törtek ki, melyek hatására ideiglenes kormány alakult.

1921. augusztus 23. - A hasemita I. Feiszállal az élén létrejött a monarchia.

1922 - Brit-iraki "szövetségi" szerződést írtak alá.

1925 - Az ország alkotmányt kapott. A vitatott moszuli olajvidéket a Népszövetség Iraknak ítélte.

1927 - Felfedezték a kirkuki olajmezőket.

1930 - A britekkel kötött egyezmény tényleges függetlenséget adott az országnak.

1932 - Irak a Népszövetség tagja lett.

1933 - Meghalt I. Feiszál király, utóda fia, Gázi lett.

1936 - Bakr Szidki tábornok megbuktatta az angolbarát kabinetet, s Hikmat Szulejmán alakított új kormányt.

1937 - Bakr Szidkit meggyilkolták, s Hikmat Szulejman kormánya is megbukott. A Rasid Galiáni vezette új, németbarát kormány idején iraki-brit összecsapások voltak.

1939 - Gázi meghalt autóbalesetben. II. Feiszál lépett a trónra.

1941 - Galiáni elmenekült. Az angolok bevonultak Bagdadba, Núri Szaíd lett az ország kormányfője.

1943 - Irak hadat üzent a tengelyhatalmaknak.

1945 - Irak csatlakozott az Arab Ligához, tagja lett az ENSZ-nek.

1958 - Irak és Jordánia rövid életű államszövetséget alakított.

1958. július 14. - A hadsereg és a Nemzeti Egységfront Abdel-Kerim Kászem ezredes vezetésével megdöntötte a monarchiát. II. Feiszál királyt és miniszterelnökét, Núri Szaídot megölték. Létrejött az Iraki Köztársaság. Július 26-án ideiglenes alkotmányt fogadtak el.

1961. március - Musztafa Barzani Kurdisztáni Demokratikus Pártja lázadást robbantott ki az ország északi részén.

1963. február 8. - Katonai puccs során megölték Kászemet, s az Arab Baasz (Baath) Szocialista Párt került hatalomra.

1963. november - Abdesz-Szalám Áref ezredes katonai államcsínyt hajtott végre.

1966. április - Áref repülőszerencsétlenség áldozata lett, fivére, Abder-Rahmán Áref Ahmed követte az elnöki székben.

1968. július 17. - Puccsal a hatalmat ismét a Baasz szerezte meg: az Ahmed Haszan al-Bakr vezette Forradalmi Parancsnoki Tanács vette át az ország irányítását.

1968. szeptember 22. - Az ideiglenes alkotmány az állam legfelső szerveként ismerte el a Forradalmi Parancsnoki Tanácsot.

1970. március - A Forradalmi Parancsnoki Tanács és a kurd vezetők béketervben állapodtak meg.

1974. március - Szaddám Huszein bejelentette az 1970-es autonómia-tervezet megvalósítását. Az elégedetlen kurdok ismét harcba kezdtek.

1975. március - Irak és Irán aláírta az algíri szerződést, amely lezárta a határvitát a két ország között. A sah felfüggesztette a kurdok támogatását.

1979. július 16. - Al-Bakr lemondott, utóda unokaöccse, az addigi második számú vezető, Szaddám Huszein lett.

1979. augusztus 8. - 21 politikust végeztek ki a kormány elleni összeesküvés vádjával.

1980. szeptember 22-1988. augusztus 20. - Háború Irán ellen egymillió főnyi ember-, 200 milliárd dollár anyagi veszteséggel.

1990. augusztus 2. - Kuvait lerohanása. ENSZ-szankciók meghirdetése Irak ellen.

1990. november 29. - Az ENSZ BT 678. számú határozata 1991. január 15-ig szabott határidőt Iraknak a kivonulásra.

1991. január 17. - Légicsapásokkal megkezdődött a Sivatagi Vihar hadművelet. Február 24-én megindult a nemzetközi koalíció szárazföldi offenzívája, s Szaddám Huszein február 28-án feltétel nélküli kapitulált.

1991. április 3. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 687. számú határozata kötelezte Irakot vegyi- és biológiai fegyvereinek, valamint a 150 kilométernél nagyobb hatósugarú ballisztikus rakétáinak megsemmisítésére a világszervezet felügyelete alatt. Irak a későbbiekben folyamatosan gátolta az ENSZ-ellenőrök munkáját.

1996. december 10. - Életbe lépett az ENSZ "olajat élelmiszerért" programja, amely lehetővé tette Iraknak, hogy kőolajat értékesítsen, s áráért lakosságának élelmiszert vásároljon. (A program hatályát félévenként meg kellett hosszabbítani, legutóbb 2002. december 4-én szavazta meg azt a BT.)

1998. december 16. - Távoztak Irakból az ENSZ Iraki Tömegpusztító Fegyverek Leszerelését Ellenőrző Bizottsága (UNSCOM) szakértői.

2002. szeptember 16. - Az iraki vezetés beleegyezett az ENSZ fegyverzetellenőreinek feltétel nélküli fogadásába.

2002. október 15. - Irakban 100 százalékos részvétel mellett 100 százalékos támogatással újraválasztották elnöki tisztségében Szaddám Huszeint.

2002. november 8. - Az ENSZ BT elfogadta 1441. számú határozatát, mely szerint Iraknak nyilatkoznia kell fegyverprogramjainak állásáról, s vissza kell engednie az ellenőröket.

2002. november 27. - Az ENSZ ellenőrei újból megkezdték iraki tevékenységüket.

2003. február 5. - Colin Powell amerikai külügyminiszter az ENSZ BT elé terjesztette az Egyesült Államok bizonyítékait arról, hogy Bagdad nem tesz eleget a BT 1441. számú határozatának.

2003. február 28. - Bagdad elfogadta az UNMOVIC-nak az asz-Szamúd-2 rakéták megsemmisítésére vonatkozó követelését és március 1-jén megkezdte a rakéták megsemmisítését.

2003. március 17. - Kofi Annan ENSZ-főtitkár a BT zárt ülésén bejelentette, hogy a világszervezet beszünteti minden tevékenységét Irakban, és összes munkatársát kivonja onnét, beszűntette az "élelmiszert olajért" programot is.

2003. március 18. - George Bush amerikai elnök 48 órás ultimátumot adott Szaddám Huszein iraki elnöknek és fiainak Irak elhagyására.

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

~~12 450 ft~~ 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

~~20 000 ft~~ 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 18. Az ENSZ és az Európai Unió

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

Legfrissebb

Legolvasottabb

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

Játsszon!

Történelmi adattárak

március 28.Mai évfordulók

1898	A német birodalmi gyűlés nagy többséggel megszavazza az első flottatörvényt
1881	Meghal Petrovics Muszorgszkij orosz zeneszerző
1677	Meghal Wenzel Hollar cseh-német rézmetsző és rajzoló
Az összes mai évforduló