Az 1956-os forradalom leverése a Nylít Társadalom Archívumában
2006. november 3. 16:00
Az OSA Archivum minden érdeklődőt meghív az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából, 2006. november 4-re tervezett programjaira.
Korábban
Helyszín: OSA Archivum (Goldberger-ház, Budapest V, Arany János u. 32.)
Program:
A Kádár-korszak első percei - hangbemutató a Centrális Galériában
2006. november 4. / reggel 5.16 perc
Az OSA Archívum munkatársai rendhagyó módon, az 50 évvel ezelőtti támadással és rádióadással azonos időben, 2006. november 4-én 5 óra 16 perctől szeretnék bemutatni ezt a vágatlan, egyszerre megrázó és különös hangfelvételt. A lövéseket, majd a négy nyelven beolvasott miniszterelnöki szózatot és közben a Himnuszt is négyszer. Azután újra a közeledő csapatok lövéseit, kutyaugatással és kivehetetlen emberi hangokkal. Tudjuk: Nagy Imre, Tildy Zoltán és Mindszenty József épp ebben az időben hagyják el a Parlamentet és távoznak különböző irányokba. Hisz már csak két óra választ el minket attól, hogy a szovjetek megszállják az épületet és a Szabad Kossuth Rádió örökre beszüntesse adását.
Hallgassa meg a rádióadást!
A Magyar Kérdés 1956 után, Héderváry Klára portréfilmje (Szűcs Tamás, Ivacs Gabriella, 2006., 50 perc., a Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatásával)
2006. november 4. / 16.30
Bevezetőt mond Nagy András, író
Amikor az 1956-os forradalom után a magyar kérdés a Biztonsági Tanács, majd az ENSZ-Közgyűlés elé kerül, Héderváry mind érdeklődése, mind nyelvisemerete folytán egyre jelentősebb szerepet kezd játszani az ügyet vizsgáló Különbizottság munkájában. Ezzel párhuzamosan - amíg csak napirenden van a kérdés - egyik központja az információáramlásnak, és közeli szemtanúja, szereplője a politikai döntéseknek. Az 1960-as évek második felétől Héderváry Klára karrierje tovább folytatódik az ENSZ-ben, igaz, merőben új szerepkörben, de részben ennek köszönhető, hogy a megsemmísitésre ítélt, 1956-os magyar vonatkozású iratokat meg tudja menteni.
A film középpontjában Klára személye, a felvilágosult, nemzetközi műveltségű nő figurája áll, akinek sorsa összefonódott történelmünk fontos, de olykor kínos epizódjaival is. Erről vall sok humorral és eleganciával.
Rozsda Endre rajzai, 1956-os menekültekkel
2006. november 4. / 18.00
Az OSA Archivum 1956-os digitális gyűjteményének bemutatója
2006. november 4. / 18.30
OSA Archivum 1956-os digitális gyűjtemény
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Házmesterek a vészkorszakban
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról? tegnap
- 10 tény a Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombákról tegnap
- Legjobb hegedűinek nevet is adott a legendás hangszerkészítő, Antonio Stradivari tegnap
- Nixon is szervezett randevút Gábor Zsazsának tegnap
- A szíriai polgárháború és az orosz–ukrán háború hatása Magyarország nemzetbiztonságára tegnap
- Háború a diáklányok szemszögéből tegnap
- A világ legnagyobb hatalmai közé akarta emelni országát az utolsó iráni sah tegnap
- Máig a karácsony elengedhetetlen része Csajkovszkij Diótörője tegnap