Ártatlanok százainak életét követelte a beszlani iskolai túszdráma

2016. szeptember 1. 10:39 MTI

Tizenkét éve, 2004. szeptember 1-jén az Oroszországhoz tartozó észak-oszétiai Beszlan városában mintegy harminc iszlamista fegyveres elfoglalt egy iskolát. A túszdráma balul sikerült szabadítási akcióval végződött, a tragikus események során 334 túsz (többségük gyermek) és 31 terrorista vesztette életét.

A halottakat gyászoló idős hölgy a beszlani túszdrámát követően

Az 1999-2000-es második csecsen háború utáni kaukázusi merényletek sorába illeszkedő terrorakció tervét Samil Baszajev csecsen hadúr dolgozta ki és szervezte meg Aszlan Maszhadov korábbi csecsen elnök közreműködésével. Baszajev készítette elő a moszkvai metróban 2004 februárjában elkövetett, 41 halálos áldozatot követelő bombamerényletet és az Ahmad Kadirov csecsen elnök halálával végződő május 9-i robbantásos támadást, valamint az ő harcosai hajtottak végre Ingusföldön júniusban száz halálos áldozatot követelő, összehangolt hadműveletet belügyi létesítmények ellen. A beszlani akciót nagy gondossággal tervezték meg, figyelembe véve a korábbi támadások (így a moszkvai Dubrovka színházban 2002-ben végrehajtott túszejtés) tapasztalatait. A főleg csecsenekből és ingusokból álló, több mint harminc fős osztagot a 31 éves Ruszlan Hucsbarov - fedőnevén Ezredes - vezette.

A terroristák szeptember 1-jén a tanévnyitó ünnepség alatt rohanták le a beszlani 1. számú iskolát, ahol több mint 1100 tanulót, tanárt, szülőt ejtettek túszul. Többségüket a tornaterembe terelték, a többieket az edzőteremben, a zuhanyozóban és az étkezdében tartották fogva embertelen körülmények között két és fél napon keresztül, miközben a tanintézetet elbarikádozták és robbanóanyagokkal pakolták tele. Foglyaik szabadon bocsátásáért a júniusi ingusföldi támadássorozat után elfogott társaik elengedését, a Csecsenföldön állomásozó orosz csapatok kivonását és Csecsenföld függetlenségét követelték.

A tárgyalások során a szövetségi és helyi erőkből felállított operatív stáb váltságdíjat és szabad elvonulást is felajánlott, de a terroristák ezt elutasították. Azt sem engedték meg, hogy a túszok vizet, élelmet és gyógyszert kaphassanak, egyedül ahhoz járultak hozzá, hogy a túszejtés során kirobbant lövöldözés áldozatainak az ablakon kidobott holttesteit elszállítsák. Ez a művelet még zajlott, amikor szeptember 3-án 13 óra 5 perckor robbanások hallatszottak az épületből, tűz ütött ki és leszakadt a tető egy része. Máig nem tudni, mi idézte elő a robbanást: elképzelhető, hogy az egyik terrorista gránátja véletlenül robbant fel, de az is lehet, hogy a fegyverest egy orosz mesterlövész lőtte le, egyes tanúk szerint a belügyiek kívülről, rakétával ütöttek rést a falon - a hivatalos verzió szerint a terroristák szándékosan hozták működésbe a robbanószerkezetet.

A terroristák azonnal tüzet nyitottak, a túszok igyekeztek menekülni, miközben az orosz biztonsági erők támadásba lendültek, a kaotikus lövöldözésben fegyveres civilek, a túszok hozzátartozói is részt vettek. Az elkeseredett ellenállást tanúsító terrorcsoport felszámolása majdnem éjfélig elhúzódott a többszintes épületben, az ostrom során a belügyi erők még T-72-es tankot és gyújtógránátokat is bevetettek. A túszejtők közül 28-an vesztették életüket (korábban már hárman meghaltak), s csak egy esett fogságba, néhányuknak vélhetőleg sikerült megszöknie. Az ostrom során 334 túsz vesztette életét, közülük 186 gyermek volt, mintegy 800-an szenvedtek különböző sebesüléseket, a keletkezett anyagi kárt 34 millió rubelre (1,3 millió dollárra) becsülték. A tragédia után Oroszországban kétnapos nemzeti gyászt rendeltek el.

A szeptember 4-én a helyszínre látogató Vlagyimir Putyin államfő Oroszország egységét megerősítő gyors intézkedéscsomagot ígért, a nemzetbiztonsági rendszer megreformálásával, beleértve az észak-kaukázusi biztonsági erők átszervezését. Putyin 13-án tette közzé a politikai reformprogramot, amely kilátásba helyezte egy Nemzeti Terrorellenes Bizottság felállítását is. Személyi változásokra is sor került: a helyi biztonsági vezetők leváltása után lemondott a teljes észak-oszétiai kormány, majd menesztették Alekszandr Dzaszohovot, Észak-Oszétia elnökét is.

Miközben az elemzők a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) felelősségét firtatták, a hivatalos vizsgálatot az orosz parlament különbizottsága folytatta le. A jó két évvel később, 2006. december 22-én közzétett jelentés megállapította: az FSZB fellépése nem veszélyeztette a túszok életét, az iskolát nem ők, hanem a terroristák robbantották fel. Az áldozatok hozzátartozói és sokan mások azonban úgy vélik, hogy a hatóságok eltitkolják a vérfürdővel kapcsolatos tények egy részét, mint egyikük nyilatkozta: "a bizottság fő célja az volt, hogy elpalástolja az illetékesek bűnösségét".

Az FSZB a beszlani terrorakció után 300 millió rubelt (mintegy 10 millió dollárt) ajánlott fel Baszajev és Maszhadov "semlegesítéséért". A különleges erők Maszhadovot 2005 márciusában ölték meg Csecsenföldön, Baszajevvel 2006 júliusában végeztek a Csecsenfölddel határos Ingusföldön egy rajtaütésben. A Beszlanban elfogott egyetlen terroristát, a 24 éves Nurpasi Kulajevet 2005 májusában állították bíróság elé, s miután nyolc vádpontban (egyebek között terrorizmusban, gyilkosságban és túszejtésben) bűnösnek találták, 2006 májusában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma