A láthatatlan fajgyűlölő birodalom – a Ku Klux Klán története
2015. november 16. 08:25
Korábban
Templomrobbantók
A gazdasági világválság idején az egyesület jóformán minden szerencsétlenségért a feketéket, a zsidókat, a keresztényeket, a kommunistákat, a szakszervezeti tagokat és a külföldieket tette felelőssé. Újra megszaporodtak a politikailag motivált gyilkosságok, a legtöbb amerikai azonban ekkoriban már elutasította a brutális eszközökkel operáló szervezetet. A második világháború után a Ku Klux Klán egy kis – céljául elsősorban feketék megfélemlítését kitűző – terrorcsoporttá degradálódott. Mikor azonban a Legfelsőbb Bíróság 1954-ben törvényellenesnek nyilvánította az iskolákban a faji elkülönítést, és Martin Luther Kinggel az élen megjelentek a polgárjogi mozgalom aktivistái, a taglétszám ismét növekedni kezdett.
A lovasok éjszakáként – gyakran a helyi rendőrség beleegyezésével – számos, főként feketék által látogatott templomot gyújtottak vagy robbantottak fel, és gyakoriak voltak a gyilkosságok is. A klán azonban korántsem örvendett akkora népszerűségnek, mint a 20-as évek elején. Épp ellenkezőleg, a legtöbb amerikai továbbra is elutasította az egyesület kegyetlen módszereit. Időközben több hasonló szervezet is létrejött, többen között A Ku Klux Klán Fehér Lovagjai, Amerika Egyesült Klánjai, valamint Ku Klux Klán Lovagjai néven. 1970-ben tizennyolc, 2009-re pedig már harmincnégy különböző egyesület létezett, Mark Potok emberjogi aktivista szerint azonban napjainkra ez a szám huszonnyolcra csökkent.
Az utolsó valós fenyegetést jelentő Birodalmi Varázsló a rasszista üzenetét mérsékelt formában megfogalmazva előadó, karizmatikus David Duke volt. A politikus azt vallotta, az emberek szívéhez nem a lincselésen vagy a szétbombázott templomokon keresztül vezet az út, és irányítása alatt még a katolikusok is beléphettek a Ku Klux Klán Fehér Lovagjainak egyesületébe. 1999-ben pályázott Louisiana állam kormányzói tisztségére, ahol – bár kis különbséggel – egy riválisa megelőzte.
A klán ellen bevethető leghatásosabb eszköz manapság a kártérítési keresetekben rejlik. Miután 1981-ben az Amerika Egyesült Klánjai nevű szervezet tagjai Mobile (Alabama) városában meggyilkoltak egy 19 éves fekete fiatalembert, Michael Donaldot, az egyesület ellen gyilkosságra való felbujtásért indult eljárás. Amellett, hogy a tetteseket elítélték, Donald édesanyja 7,5 millió dollár kártérítést kapott, és a szervezet ezzel csődbe is ment. A klán tagjainak összlétszáma napjainkban 8000-re tehető. Bár az erőszakos cselekmények száma lecsökkent, az egyesület továbbra is folytatja harcát a fehér rassz tisztaságának megőrzése érdekében, amire szerintük most már a latinók jelentik a legnagyobb veszélyt. Bár Mark Potok számításai szerint jelenleg összesen 1002 gyűlöletcsoport létezik az Egyesült Államokban, és Obama újraválasztása, valamint a gazdasági válság is kedvezett megerősödésüknek, a klánéhoz hasonló népszerűségre valószínűleg egyetlen a szélsőséges szervezet sem fog szert tenni. Tevékenységüket azonban továbbra is érdemes figyelemmel kísérni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap