Imádta a világ, amíg Hitler el nem lopta: a szvasztika
2015. szeptember 11. 11:37
A legősibb szimbólumok egyike a szvasztika, másik nevén horogkereszt: múltja több ezer éves, az ősi civilizációk szülötte. Legtöbbször a jó szerencsét szimbolizálja. Ezt az ősi motívumot tervezte át Hitler, aki, talán nem közismerten, de művésznek indult, sok festménye maradt fenn. Idén nyáron több mint 400.000 euróért talált gazdát 11 képe Nürnbergben.
Korábban
A szvasztika az árják őstörténetében is jelen volt, akik a mai Irán és Nyugat-India területén telepedtek le, és magukat "tiszta fajnak" tartották. A szimbólumot azonban Hitler változtatásai tették a nácik jól ismert jelképévé. A történet szerint Hitler felkérte a népet, küldjenek be terveket, és több horogkereszt is érkezett. De szerinte egyik sem volt igazán jó, így inkább maga látott neki a tervezésnek. Egészen egyszerű elveket, egyúttal zseniális grafikai megoldást is alkalmazott: elforgatta a horogkeresztet, hogy dinamikusabb legyen, változtatott a karok vastagságán is. Majd a jelet úgy helyezte el egy fehér körben, hogy a pereméhez ne érjen hozzá, ezáltal lett igazán vibráló. Majd az egészet vörös mezőre tette. A horogkereszt ezekkel az átalakításokkal lett a nemzetiszocialista párt hivatalos jelképe az 1920-as évekre.
A legironikusabb talán, hogy a szvasztika eredete sokkal európaibb, mint gondolnánk. A legrégebbi leletek Indián túlmutatnak: ma már tudjuk, hogy feltűnt a görögöknél, a keltáknál és az angolszászoknál is. Az egyik legősibb felfedezés Európa legkeletibb pontjáig vezet. Aki Kijevben jár, és érdeklődik, érdemes felkeresnie az ukrajnai Nemzeti Múzeumot, ahol láthat egy apró, mamutagyarból faragott állatfigurát. Ezen egymáshoz kapcsolt szvasztikákat lehet felfedezni, a leletet 15 ezer évesre teszik a kutatók. Az egyesével faragott, festett szvasztikákat már 7000 évvel korábbi leleteken is tetten érték Európában. Talán nem meglepő, hogy amikor a nácik elfoglalták Kijevet a II. világháborúban, a kijevi múzeumban talált horogkereszttel mintázott agyagedényekről úgy vélték, azok az árja származásuk bizonyítékai, és mindet magukkal vitték Németországba. Az agyagedényeket a háború után visszaszállították Kijevbe.
A „Hitler: végzetes vonzerő” című sorozat szombaton este 22:00 órakor indul a Spektrumon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap