Holtak dzsungele – a balinéz falu, ahol az erdő közepén hagyják az elhunytakat

Az Indonéziához tartozó Bali szigetének egy félreeső, izolált részén, a Batur-tó keleti partján, egy vulkán lábánál fekszik a Trunjan nevű falucska, amely legkönnyebben csónakkal érhető el. Lakosai a sziget őslakói, a „bali agák” közül kerülnek ki, akik egyes elméletek szerint még a Jáva szigetéről érkező, 1340-es évekbeli bevándorlás előtt is ott éltek. Ezen hegyi emberek főként abban különböznek Bali síkvidéki lakóitól, hogy még a hindu-buddhista vallás érkezése előtt elterjedt ősi rituálékat gyakorolják. Egy rézlemezen talált felirat szerint a falu temploma a 10. században épülhetett, ám a helyiek szentül meg vannak győződve arról, hogy a falu ennél évszázadokkal régebbi.

Trunjan lakosai egy sehol máshol nem látható szokás keretében búcsúznak el halottaiktól. Elhamvasztás vagy temetés helyett a közeli dzsungelbe viszik, ahol lefektetik a földre, ruhákkal és egyfajta bambuszketreccel fedik be, majd megvárják, amíg a test elbomlik. Habár a falu közvetlen szomszédságában zajlik e folyamat, az élőket nem zavarják bomló elhunytjaikból származó szagok, ugyanis a helyi taru menjan nevű (jelentése: jó illatú fa), léggyökeres fák teljesen semlegesítik a rothadó emberi szövetek nem kívánt szagát. A helyi mítosz szerint a növény nevéből származik a falu neve is.

Mikor az elhunyt teste teljesen lebomlott, a koponyáját általában a kb. 450-500 méterrel északra található lépcsős kőoltárra helyezik, amelyet csupán csónakkal lehet megközelíteni. Ám ez a különös temetkezési lehetőség csak azokat illeti meg, akik házasságot kötöttek életükben, a hajadonok, illetve agglegények, esetleg fiatalon elhunyt falubeliek maradványait a temetőben földelik el. A kőoltárt csupán férfiak közelíthetik meg, a hitvilág szerint ha élő nő lépne be oda, a falut földrengés vagy vulkánkitörés pusztítaná el.

E temetkezési szertartás a neolit korból származó Agama Baju vallási közösség idejére nyúlik vissza, amely a hindu időszak előtti Bali hat legfontosabb vallási-spirituális szektájának egyike volt. Az Agama Baju hívői a csillagokat és a szelet imádták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek