2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hitler és Sztálin ismét Lengyelország ellen

2014. július 30. 12:36 Csernus Szilveszter

Ha a II. világháború harcai során lerombolt városok kerülnek szóba, bizonyára keveseknek jut eszébe a lengyel főváros, Varsó. Kevés település szenvedett el azonban olyan jellegű pusztítást a háború folyamán, mint a Visztula-parti metropolisz. Bár Sztálingrád, Hamburg, Drezda vagy éppen Köln is holdbéli tájra emlékeztetett a háború lezárásakor, Varsó nemcsak a kézzelfogható történelmét, kultúráját veszítette el, de megfogyatkozott civil lakosságát is kitelepítették - majd mindezt több mint négy évtized szovjet megszállás és kommunista diktatúra követte. Mindemellett a varsói felkelés eklatáns példája a hősies városi harcoknak. A varsóiak és a lengyel Honi Hadsereg ugyanis több mint két hónapig voltak képesek tartani a fővárost a nyomasztó technikai fölényben lévő Wehrmacht- és SS-egységek ellen úgy, hogy mindezt a földalatti mozgalmuk keretében szervezték meg, külső segítséget alig kapva. Az utcáról utcára folyó harc pontosan 70 éve, 1944. augusztus 1-jén tört ki és 63 napig tartott.

Baljós atmoszféra

A német hadvezetés már 1942-ben felkészült arra az esetre, ha Varsóban felkelés törne ki: ez a terv a stratégiailag fontos gazdasági, igazgatási és közlekedési pontok védelmét foglalta magába. Az 1939. szeptember végén Varsóba még büszkén bevonuló németek a lengyel visszaemlékezések szerint 1944-re a keleti front közeledésével már nem voltak olyan hangulatban, mint azelőtt. Az egymilliós lengyel fővárost a felkelés kitörésekor alig tizenötezer német tartotta megszállva, ugyanis a megállíthatatlannak tűnő Vörös Hadsereg elleni harc egyre több ráfordítást kívánt.

A német védelem a Wehrmacht és SS-egységek mellett a Főkormányzóság rendőrségére (az ún. „sötétkék egyenruhás" kollaboránsokra), a kulcsfontosságú Visztula-hidak miatt pedig utászalakulatokra is számított. A náci uralom Lengyelországban egyfajta gyarmati státushoz volt hasonlítható, még a bábállami szintet sem érte el. A Krakkó központú Főkormányzóság helyzete a cseheknél is rosszabb volt. Ám a lengyelek nem adták fel az ellenállást: emigráns kormányuk Londonban majd' kétszázezer lengyel katonának parancsolt szerte a frontokon, míg Lengyelországban a földalatti mozgalmakat a Honi Hadsereg („Armia Krajowa") fogta össze, amely felett a londoni lengyel kormány állt.

A rendkívül jól szervezett földalatti mozgalom már készült a harcra. Titkos fegyverműhelyeik voltak, rögtönzött egyenruhákat készítettek, a Honi Hadseregnek működött a kommunikációja és már volt hierarchikus rendje. Ettől még természetesen egy irreguláris hadsereg maradt, de a partizánmozgalmak közül mégis kiemelendő, mert hadviselő félként viselkedett.

Tadeusz Bór-Komorowski (fedőnevén csak Bór) tábornok, a Honi Hadsereg feje 1944 nyarán hozzálátott a Varsót (és remélhetőleg Lengyelországot) felszabadító felkelés közvetlen előkészületeihez. A szövetségesek ekkor már Normandiánál harcoltak a Harmadik Birodalom ellen, míg a szovjet gőzhenger nagy sebességre kapcsolva közelített Lengyelország felé (Bagratyion-hadművelet).

A németek leterheltségével a lengyelek is tisztában voltak, és ha fenntartásokkal is, de reménykedtek a külső segítségben, ami nélkül aligha bízhattak egy eredményes felkelésben. A Szovjetunió ugyan 1939-ben lerohanta Lengyelországot és kivette a részét a köztársaság megsemmisítéséből, 1941. június 22. óta Németország - mint közös ellenség - egy oldalra állította őket. Sokan kételkedtek benne, hogy Sztálin együtt fog működni egy polgári, demokratikus, nyugatbarát lengyel mozgalommal befolyási övezetében, ahogy a katyni mészárlás sem a szövetségesi kapcsolatot erősítette.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár