A lovagkirály nápolyi kalandjai: Nagy Lajos viszontagságai Itáliában
2014. július 23. 11:47 Németh Máté
Korábban
A bosszúhadjárat és a pestis
A fegyveres bosszú végrehajtásához Lajos először is kiépített maga mellett egy szövetségi rendszert, melynek tagja volt a pápa által kiátkozott IV. (Bajor) Lajos császár, valamint III. Edvárd angol király. Sőt, sikerült fegyverszünetet kötnie Velencével is. A dózse és a Tízek Tanácsa ahhoz is hozzájárult, hogy a magyar király serege átvonuljon államukon, mivel adriai kikötő híján Lajosnak szárazföldön kellett útnak indulnia.
A háborús előkészületek fontos részét képezte, hogy elkezdődtek a puhatolózó tárgyalások az itáliai fejedelmekkel és városokkal a gondtalan magyar átvonulás érdekében. Lajos ellentáborát a pápa, illetve a nápolyi Anjouk jelentették, akik készültek a magyar király támadására. Lajos első nápolyi hadjáratát 1347-ben indította meg.
A magyar csapatok szakaszosan érkeztek meg Itália területére, maga az uralkodó novemberben indult a királyság meghódítására. Vállalkozása sikeresen kezdődött, a királyt - akinek csapatai egyre gyarapodtak a különböző nemzetiségű zsoldosokkal - több államban is szívélyesen fogadták, ünnepségeket, vendégségeket tartottak tiszteletére. Lajos cserébe néhány - vele tisztelettel bánó - város urát lovagi címmel és övvel jutalmazta meg. A magyar uralkodó komolyabb konfliktus nélkül érkezett meg az év végére Aquilába, a megszerezni kívánt Nápolyi Királyság területére.
Johanna királynő - aki időközben feleségül ment unokafivéréhez, Tarantói Lajos herceghez - tétlenül vette tudomásul, hogy királyságának több előkelő ura is meggyilkolt férje testvérének oldalára állt. Lajos hadseregével 1348 elején Capuánál megfutamította a nápolyi hadsereget, a királynő, akit valamivel később férje is követett, tengeri úton menekült el előbb Marseilles-be, majd Avignon területére.
A magyar király ezt követően bevonult András öccse halálának helyszínére, Aversába, ahová meghívta a korábban már Johannától elpártoló Durazzói Károlyt, valamint a többi nápolyi Anjou herceget, rokonait. Itt az addigra egyre népszerűbb magyar király hírnevén csorba esett, az Anjou hercegeket Magyarországra vitette túszként, míg a rangidős Durazzóit - akiről úgy tartotta, hogy felelős öccse haláláért - lefejeztette.
Lajos februárban bevonult Nápolyba, felvette a Szicília és Jeruzsálem királya címet, de ez év tavaszán egy, az eddigieknél nagyobb ellenség fenyegette seregét és saját életét: a pestisjárvány. A király - miután a fontosabb tisztségekbe zsoldosvezéreket és megbízható magyar parancsnokokat állított - tavasszal elhagyta Nápolyt és visszatért a Magyar Királyságba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap