A lovagkirály nápolyi kalandjai: Nagy Lajos viszontagságai Itáliában
2014. július 23. 11:47 Németh Máté
Korábban
A kifogásolt végrendelet
I. Johanna nápolyi királynő
Csalódást keltett a magyar udvarban az a hír, miszerint az 1343-ban életét vesztő Bölcs Róbert nápolyi király végrendeletében országa örökösévé egyedül unokáját, Johannát szánta. Sőt, a volt uralkodó azt is kinyilvánította, hogy ha az ekkor 17 éves örököse valamilyen úton-módon életét vesztené, akkor a trónt annak húga, Mária kapja. A döntés annak fényében vált problémássá, hogy tíz évvel ezt megelőzően Bölcs Róbert és Károly Róbert magyar király egyezséget kötöttek, miszerint a nápolyi uralkodó halálát követően annak unokája és a vele eljegyzett András, az uralkodó fia öröklik a trónt.
Az ekkor már évek óta Nápolyban élő, és az uralkodói címre ily módon okkal számító magyar herceg - aki történetesen Nagy Lajos király öccse volt - ez alapján be kellett, hogy érje a számára már évek óta meglévő calabriai herceg titulussal. Ez természetesen nem csak neki, hanem családjának, mindenekelőtt bátyjának és édesanyjának, Erzsébetnek sem tetszett, így ők először diplomáciai úton akarták rendezni az ügyet.
Lajos a nápolyi király halála után követet küldött VI. Kelemen pápához András megkoronázása érdekében, miközben megkérte Luxemburgi Károly morva őrgrófot, a későbbi IV. Károly császárt - akinek Lajos nem mellesleg a veje lett -, hogy segítsen meggyőzni a Szentszék vezetőjét a kérdésben. Erzsébet anyakirályné személyes megjelenésével akarta jobb belátásra bírni a nápolyiakat, de hogy elképzelésének nagyobb nyomatékot adjon, magával vitte a királyi kincstár teljes nemesfémkészletét, hat és fél tonna ezüstöt, és öt tonna színaranyat. A küldetés biztos sikere érdekében Lajos édesanyja után küldött még „négyezer márka válogatott aranyat.”
A rengeteg pénz, a jutalmazások és megvesztegetések, a gyakori avignoni követjárások végül hoztak némi eredményt. VI. Kelemen - aki egyébként a francia királlyal együtt nem nézte jó szemmel a magyar Anjou-ág növekvő hatalmát - beleegyezett a kérésbe, de nem egyeduralkodóként, hanem Johanna férjeként, társuralkodóként járult hozzá András megkoronázásához, amelynek időpontját 1345 szeptemberére tették. A ceremónia azonban meghiúsult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.