Először lesz látható a világhírű "böszörményi kincs"
2014. június 25. 10:45 MTI
Felfedezése után több mint 150 évvel, először mutatják be a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeumban az úgynevezett "böszörményi kincset", az 1858-ban a város határában előkerült régészeti leletegyüttest.
Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere a kiállításról tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy július 2-tól az idén 90 éves múzeumban tárják az érdeklődők elé a 21, épen maradt egykori használati eszközből - sisakokból, kardokból, bronzüstből, bronz bográcsokból és bronzcsészékből - álló gyűjteményt.
Hajdúböszörmény neve ennek a leletkincsnek köszönhetően került fel a 19. század közepén Európa régészeti térképére - jegyezte meg a polgármester hozzátéve: a különleges kincset és Hajdúböszörmény nevét így az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig ismeri minden bronzkorral foglalkozó szaktudós.
Szekeres Gyula, a Hajdúsági Múzeum igazgatója elmondta: a kiállításnak külön jelentőséget ad az a körülmény is, hogy a leletegyütteshez tartozó, közgyűjteménybe került valamennyi tárgyat kiállítják. A kincslelet ilyen összetételben még soha nem volt látható az országban.
A "böszörményi kincs" kiállítása már az 1910-es évektől foglalkoztatta a helyieket, de ez idáig nem sikerült megvalósítani. Már a debreceni Déri Múzeum megnyitásakor tervezték, hogy az új kiállítás sikerének megalapozása érdekében a világhírű "böszörményi kincset" állítják ki. Az egyeztetéseket megkezdték a Magyar Nemzeti Múzeummal és a Debreceni Református Kollégiummal, de a kiállítás nem jött létre - ismertette az igazgató.
Az 1930-as években a Déri Múzeum is csak mindössze három darab bronzkardot kapott kölcsön a Református Kollégiumtól egy rövid időszaki kiállítás céljából. Több mint 150 évet kellett várni arra, hogy a híres kincs végre Hajdúböszörményben is megtekinthető legyen - fűzte hozzá Szekeres Gyula.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.