A világ legdrágább bélyege lett egy 19. századi egycentes

Ez volt a negyedik alkalom, amikor a 1856-os British Guiana 1 cent Magenta rekordárat döntött árverésen. Az aukciósház azt várta, hogy a bélyegritkaság 10-20 millió dollár (2,3-4,6 milliárd forint) közötti áron fog gazdát cserélni. A vevő kilétét nem hozta nyilvánosságra a Sotheby's. David Redden, az aukciósház alelnöke szerint a mostani leütési árat nehéz lesz felülmúlni a jövőben. A bíborvörös apróság 1986 óta nem került a nyilvánosság elé. Ez az egyetlen jelentős bélyeg, amely még hiányzik a brit királyi család magán-bélyeggyűjteményéből.

A világ eddigi árverésen elkelt legdrágább bélyege egy 1855-ben hibásan nyomott svéd "sárga háromshillinges" volt, amely 2,3 millió dollárért talált gazdára 1996-ban. "Ez a bélyegvilág szupersztárja" - mondta a British Guianáról David Redden, aki Sotheby's-nél a könyvekért és kéziratokért felelős. A ritkaság utolsó tulajdonosa a néhai John E. du Pont, egy vegyipari vállalatbirodalom örököse volt, akit 1984-ben emberölésért zártak börtönbe. A bélyeget a férfi hagyatékának kezelői bocsátották árverésre.

A bíborvörös papírra nyomott, 2,5X3,2 centiméteres, feketemintás bélyegen egy háromárbocos hajó képe látható és rajta Brit-Guyana angol gyarmat mottója szerepel latinul. A British Guiana 1 cent Magenta az után került forgalomba, hogy egy londoni bélyegszállítmány késve érkezett a gyarmatra, ezért a postamester azt kérte a Royal Gazette nyomdászaitól Georgetownban, hogy készítsenek neki három bélyeget, amíg a szállítmány befut. Így született egy négycentes magenta, egy négycentes kék és az egycentes magenta. Előbbi kettőből számos, utóbbiból azonban csak a most elárverezett példány maradt fenn.

A bélyeg első tulajdonosa egy Dél-Amerikában élő 12 éves skót fiú volt, aki eladta azt egy gyűjtőnek. Neil McKinnonnak öt évig volt tulajdonában, tőle egy liverpooli ügynökhöz került, aki feltételezte, hogy ritkasághoz jutott. Ő adta el Philippe la Renotiere von Ferrarynak, a világ egyik legnagyobb bélyeggyűjtőjének, akinek halála után a berlini Postamúzeumba került. A múzeum kollekcióját az első világháború után lefoglalta Franciaország jóvátételként, majd egy sor aukción eladta azt. Így került a bélyegritkaság az Egyesült Államokba, ahol többször cserélt gazdát.

A British Guiana először 1922-ben, majd 1970-ben és legutóbb 1980-ban - ekkor du Pont 935 ezer dollárt fizetett érte - állított fel aukciós rekordot az egypéldányos bélyegek esetében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?