Egyre kevesebben sajnálják a Szovjetunió széthullását
2014. június 13. 15:12
Ellentmondásosan viszonyulnak az oroszok Moszkva birodalmi ambícióihoz - derült ki egy új felmérésből.
Korábban
A Levada Központ orosz közvélemény-kutatási központ által végzett felmérés szerint 53 százalékról 71 százalékra nőtt a független orosz államot támogatók aránya Oroszországban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az önálló Oroszország létét 1998-ban még csak a válaszadók 27 százaléka támogatta, a közhangulatban tapasztalt eme változás sokkal szembeötlőbb.
Ezzel párhuzamosan - nem meglepő módon - csökkent azon orosz honpolgárok száma, akik sajnálják a Szovjetunió széthullását. Ma már csak a megkérdezettek 12 százaléka véli úgy, hogy országukra nézve káros volt a birodalom felbomlása - szemben a 16 évvel ezelőtt végzett felmérés eredményével, amikor ez az arány még 57 százalék volt.
Lev Gudkov, a Levada Központ igazgatója kiemelte: a független Oroszországot támogatók arányának az elmúlt egy évtizedben tapasztalt növekedésében megfigyelhető tendenciája azzal magyarázható, hogy egyre több orosz polgár véli úgy, nőtt az életszínvonala. Gudkov hozzátette: "sok orosz nem érzékeli az ellentmondást az önálló Oroszországért való kiállás és a Krím annektálása között", ehelyett azt tapasztaljuk, hogy "az emberek, akiknél erősödik a hazaszeretet és megtapasztalják a kollektív egység érzését, nem fogják fel ennek következményeit és általában kevésbé lesznek racionálisak."
A moszkvai székhelyű Politikai-technológiai Központ vezetője másképpen közelíti meg a kérdést. Borisz Makarenko professzor úgy látja, az önálló orosz államiságot a "Nyugattól való függetlenségként" is fel lehet fogni, s így már a közvélemény-kutatás eredményei teljesen konzisztensek egymással. Ahogy a Nezaviszimaja Gazeta orosz lap is írta, a "Szovjetunió iránti nosztalgia egyre inkább a múlté", a társadalom ugyanis megváltozott, "az emberek tudják, hogy a múlt nem visszafordítható", bármi is történjen Ukrajnában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap