Guyon és Kmety, a két oszmán pasa
2014. május 19. 10:31 MTI
Guyon Richárd és Kmety György egyaránt harcolt az 1850-es években az Orosz Birodalom és az angol-francia-török szövetség között kitört krími háborúban, amelynek lezárásaként a párizsi béke rögzítette a Török Birodalom függetlenségét és területi sérthetetlenségét. Guyon a háborúban az egyik hadsereg vezérkari főnöke volt és mindketten részt vettek a karsi erőd védelmében. Jövő héten tudományos konferencián emlékeznek meg a törökországi Kars városában azokról a magyar honvédtábornokokról, akik a 19. század közepén a krími háborúban a törökök oldalán az orosz csapatok ellen harcoltak.
Korábban
Iszmail és Hursid
Az oszmán-magyar kapcsolatokkal foglalkozó rendezvényen magyar küldöttség vesz részt, amelynek tagja mások mellett Hóvári János ankarai magyar nagykövet; Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója; Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese.
A Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között fekvő északkelet-törökországi Kars városának erődjét 1855 őszén védte az 1848-49-es szabadságharc két honvédtábornoka, Kmety György (Iszmail pasa) és Guyon Richárd (Hursid pasa), az ütközetben előbbi csapatai súlyos vereséget mértek az ostromló orosz seregekre.
Hermann Róbert hadtörténész az MTI érdeklődésére elmondta: Guyon Richárd Angliában, egy francia eredetű főnemesi család sarjaként, Kmety György a Gömör megyeri Felsőpokorágyon egy vagyontalan evangélikus lelkész fiaként született. A szabadságharc előtt mindketten a császári-királyi hadseregben szolgáltak, Kmety a gyalogságnál, Guyon pedig a huszároknál.
Guyon 1848 előtt kilépett a hadseregből, megházasodott és Komárom megyében gazdálkodott, 1848 nyarán azonban belépett a nemzetőrségbe, századosi, őrnagyi, majd 1848 őszétől a pákozdi és a schwechati csata után már ezredesi rendfokozatban szolgált. A téli hadjáratban 1849 elején Görgei Artúr főparancsnoksága alatt elfoglalta a branyiszkói hágót, 1849 tavaszán tábornoki rangban a komáromi erőd parancsnoka volt, nyáron pedig már hadtest-parancsnokként győzte le Kishegyesnél Jellacsics seregeit - idézte fel a szakember.
Kmety egy honvédzászlóalj parancsnokaként vitézkedett a schwechati csatában, majd a téli hadjárat több ütközetében. 1849 februárjában már ezredes volt Görgei seregében. A tavaszi hadjáraton, május végén Buda visszafoglalásakor a roham közben megsebesült, júniusban Csornánál diadalmaskodott, ezután léptették elő tábornokká. 1849 augusztusában Lugosnál a szabadságharc egyik utolsó ütközetét vívta meg. A szabadságharcot követően mindketten emigráltak, és mint annyi más honvédtiszt, beléptek az oszmán hadseregbe - mondta a hadtörténész.
Az osztrákok és oroszok követelték az oszmán területre húzódó magyar és lengyel menekültek kiadatását, de a török Porta erre nem volt hajlandó. A törökök azt tanácsolták az emigránsoknak, hogy lépjenek be a hadseregbe, mert török alattvalóként biztos nem adják ki őket. Az oroszok, osztrákok és a törökök között majdnem háborúvá fajuló válságnak csak a határozott angol, francia fellépés vetett véget.
A leghíresebb emigránsokat orosz-osztrák követelésre a kis-ázsiai Kütahyába internálták: ez volt Kossuth Lajos első menedéke a szabadságharc katonai veresége után két éven keresztül, így kerülhette el az osztrák megtorlást és itt alkotta meg a népfelség, önkormányzatiság elvein nyugvó alkotmánytervezetét.
A szabadságharc mellett végsőkig kitartó menekülteknek nyújtott török segítség nyomán kedvezően változott a magyarok oszmánokról alkotott képe, a kiegyezés után a magyar közvélemény rendre a Török Birodalmat támogatta a szaporodó balkáni konfliktusokban - mondta Hermann Róbert.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.