Amikor még a krímiek gyújtogatták Moszkvát
2014. március 10. 11:01 Csernus Szilveszter
Korábban
Amikor a Krím támadta Moszkvát
A török Porta 1475-1478 között háborúban bizonyította erejét a kánnak, aki ettől fogva a szultán alattvalója, a Fekete-tenger pedig az Oszmán Birodalom beltengere, „tava” lett. A mongol-tatárok a nomád harcmodort bár megőrizték, de lassan áttértek a letelepedő-földművelő életmódra. Szahib Girej kán (1533-1551) rendelte el, hogy mindenki köteles állandó lakhelyet építeni magának. A házak mellett pedig pedig hamarosan szép kertek sorakoztak: innen lett a káni székhely elnevezése is Bahcsiszeráj („bahcsi”: kert, „szeraj”: város)
A krími tatár állam gazdaságának a rabszolgakereskedelem volt a legfőbb pillére, miután azt átvették a genovaiaktól. A 15-17. század között majdnem éves rendszereséggel indultak tatár „begyűjtő-portyák” északra, a szláv földművelők összefogdosására. Erre Moszkva még nem tudott katonai erővel válaszolni: ehelyett Rettegett Iván cár (1547-1584) rendszeresen kereskedőket küldött a Krímbe alattvalói visszaszerzésére, sőt később egy különadóval fenntartott állami alapot is létrehoztak a rabszolgák visszavásárlására. 1571-ben egy ízben Devlet Giráj kán seregei egy portya során egészen Moszkva külvárosáig eljutottak, amit felgyújtottak és ki is fosztottak.
De a tatárok nem csak a török háremek rabszolga-beszállítói voltak, gabonával, vágóállattal és sóval is ellátták a birodalmat. A szultán honorálta is ezért a krími tatárokat, akik kitüntetett helyet élveztek az Oszmán Birodalomban. Mert amíg a román fejedelemségeknek és az erdélyi fejedelmeknek magas évi adót kellett fizetniük, a kán nemegyszer pénzt kapott a szolgálataiért. Katonailag a harcias tatárok pedig a leghűségesebb vazallusai közé tartoztak a szultánnak; a magyar történelem tatárjárásai sem értek véget IV. Béla után, mert az önállósulni törekvő Erdélyre többször is rázúdult a tatár sereg, amely foglyok tömkelegét szállította a Krímbe. Nem véletlenül nevezte őket Jókai a „szultán korbácsá”-nak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát 20:20
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap