Megtalálhatták az igazi Ádámot és Évát

A különös eredmény a férfi nemi kromoszóma, azaz az Y kromoszóma elemzéséből származik, s minden olyan korábbi kutatást felborít, amely szerint a férfiak közös őse 50-60 ezer évvel ezelőtt élhetett.

Az időbeli átfedés ellenére az ősi Ádám és az ősi Éva valószínűleg nem is élt egymás mellett. „Ez a két ember nem ismerte egymást” – mondta Melissa Wilson Sayres, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem genetikusa, aki egyébként nem vett részt a kutatásban. A kutatók úgy vélik, a modern ember 60-200 ezer évvel ezelőtt hagyhatta el Afrikát, s a minden mai nő édesanyja valahonnan Kelet-Afrikából származik. Azonban ezen túl minden részlet a homályba vész.

Az Y kromoszóma az apáról a fiúra öröklődik, így elvileg képesek vagyunk visszakeresni a múltban minden férfi apját. Ezzel szemben a mitokondriális DNS-t csak az anya adja tovább gyermekeinek, tehát az ősi apát ezen az úton nem, de egy ősi Évához vezető vonalat fel tudunk fedni. „Az idő múlásával azonban az Y kromoszóma duplikálódott, összekeverve a DNS-szakaszokat” – mondta Carlos Bustamante, a kaliforniai Stanford Egyetem genetikusa.

Bustamante és kollégái 69 férfinek vizsgálták meg az Y kromoszóma genomját, s igyekeztek úgy kiválogatni az alanyokat, hogy az afrikai busmanoktól kezdve a szibériai jakutokon át mindenféle embercsoport képviseltethesse magát. A különböző adatokat egybevonva, a migrációs eseményeket (például a Bering-szoroson való átkelést) és az esetleges mutáció valószínűségét is beleszámolva, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy minden férfi közös őse 125-156 ezer évvel ezelőtt élhetett. A nők esetében pedig 24 hölgy adatait vették górcső alá, s az eredmény szerint az ősi Éva 99-148 ezer éve bolyonghatott a Földön. A két ős földi létének ideje tehát körülbelül megegyezik.

Azonban a Science folyóiratban közölt másik tanulmány még ősibbnek véli Ádámot, aki 180-200 ezer évvel ezelőtt élhetett. Ezen kutatás szerint a ma Afrikában élők még egyedülállóbb és régibb kromoszómaőssel rendelkezhetnek. „Ez az Ádám nem is férne el a Bustamante által megkonstruált családfán, az afrikai genetikai ősapa még ősibb, 237-581 ezer éves” – mondta Michael Hammer, az Arizonai Egyetem evolúciós genetikusa. Ezek a kutatások abban is nagy segítséget nyújthatnak, hogy kiderítsük, őseink pontosan hol is élhettek Afrikán belül.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról