Új elmélet a maja kultúra eredetére

2013. április 29. 09:35 MTI, Múlt-kor

Az eddig ismert legkorábbi maja építményeket tárták fel a guatemalai Ceibalnál. A köztér (plaza) és piramis alkotta komplexum kétszáz évvel korábbról származik, mint a terület egyéb ilyen típusú építményei. Szakemberek szerint valószínűleg napmegfigyelő obszervatóriumként szolgálhatott a maják szertartásaihoz.


A lépcsős piramisok és nyitott terek fontos elemei voltak az időszámításunk előtt 800 körül épült korai maja településeknek. Ekkor azonban még az olmékoké volt a legjelentősebb civilizáció Mezoamerika területén. A régészek egy része úgy véli, hogy mivel az olmékok legnagyobb és leghíresebb központjának számító La Ventában is magasodnak az i.e. 800-ból származó piramisok, ezért a maják minden bizonnyal az olmékoktól tanulták el a piramisépítés fortélyait. A Ceibalnál talált romok viszont azt sugallják, hogy a maják eredete sokkal összetettebb volt, mint eddig hittük; a régészek régóta parázs vitát folytatnak arról, hogy a maja civilizáció függetlenül fejlődött vagy az olmék gyakorolt rá döntő hatást.

„Ez a nagy társadalmi változás a régiók közötti interakciók eredménye volt” – közölte Takeshi Inomata projektvezető, az Arizoniai Egyetem antropológusa, aki szerint nem úgy tűnik, mintha az olmékok kultúrája példaként szolgált volna az utánuk jövő maják számára, sokkal inkább arról lehet szó, hogy az egész régió kulturális változáson esett át nagyjából i.e. 1000 körül, s minden civilizáció hasonló építészeti és vallási szokást tett magáévá.

Az elsőre meglepő következtetésre, azaz hogy az olmékkal párhuzamosan fejlődött a maja kultúra, a guatemalai Ceibal településen folyó kutatások után jutottak a szakemberek. Az ország középső részén fekvő, korábban kétezer éven át lakott lelőhely feltárása komoly kihívások elé állította a szakembereket, mivel a legkorábbi épületek 7-18 méter mélyen találhatók a földben – közölte Daniela Triadan antropológus. A legkorábbi maradványok között feltártak egy plaza-t, nyugati oldalán egy épülettel, a keleti felén pedig egy emelvénnyel. Ez a kialakítás hasonlít a későbbi maja lelőhelyekre, illetve a La Venta-i olmék központ, valamint a Mexikói-öbölnél feltárt építmények elrendezésére.

A szénizotópos kormeghatározó vizsgálatok meglepő eredménnyel zárultak, mivel a ceibali romok kétszáz évvel idősebbek a La Venta-i emlékeknél, ami azt jelenti, hogy az olmék kultúra ily módon biztosan nem volt hatással a maják monumentális építészetére – olvasható a kutatóknak a Science tudományos szaklapban közölt tanulmányában. Ehelyett az történt, hogy a régió népei kulturális változáson estek át, az egyes csoportok átvették egymás építészeti és rituális hagyományait, módosították, s új elemekkel gazdagították azokat.

A maják valamikor i.e. 850-re vagy 800-ra alakították át a ceibali épületeket; az emelvényből piramis lett, amelynek magassága nagyjából i.e. 700 körül már elérte a 6-8 métert. Ez még a maja írás megalkotása és híres naptárjuk létrejötte előtt történt, így hiedelemviláguk jórészt ismeretlen – fejtette ki Inomata. Mindenesetre az kijelenthető, hogy a plaza és a piramis által behatárolt terület a vallásgyakorlás egyik helyszínéül szolgált – erről árulkodnak például azok a zöldkő (greenstone) balták, amelyeket isteneik számára ajánlottak fel.

„Az első emberek, akik Caibalba érkeztek, bizonyára tudták, hogy kell egy falunak kinéznie” – mondta el Triadan, hozzátéve, hogy a vadászó-gyűjtögető életmódról az állandó letelepedésre való áttérés rendkívül gyorsan zajlott le. Inomata szerint nem tudni, hogy mi késztette a majákat a félnomád életmódról való lemondásra, amit a falvakba és városokba történő költözés követett. Az egyik magyarázat a bőséges kukoricatermelés, a part mentén élők olmékok számára ugyanis a folyók mentén termékeny föld állt rendelkezésre, ami vonzotta a majákat, egyre több fát vágtak ki, s ekkor már egyértelműen elkötelezték magukat a letelepedett életmód mellett.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma