Az elfeledett romániai kibucok nyomában

A kivándorlás első hulláma

A két világháború között Palesztinába kivándorolni akaró zsidó fiatalok fő motivációja a cionista és szocialista eszme, valamint az 1920-as évek elején megjelenő antiszemita közhangulat volt. A Tanácsköztársaság bukása után Magyarországon – immár a trianoni területveszteségeket is elszenvedve – megindult a bűnbakkeresés. A fokozódó közhangulat nem kíméli az elcsatolt területeket sem, így Kolozsvárt és környékét sem.

Azért említjük elsőként ezt a várost, mert innen van konkrét adatunk a kivándorlás előkészületeire illetve a kibuc és az ún. haluctelepi létforma konkrét megélésére helyi szinten. Nem véletlen a romániai jelenség, hiszen ahogy azt már említettük, az első palesztinai kibucot is Romániából kivándorolt cionisták alapították. Ott, ahol erős vallásos zsidó közösség élt, a cionista mozgalmak is inkább teret kaptak, mint más asszimilált közösségek esetében.

A haluctelepek olyan mezőgazdasági és ipari képző központok voltak a két világháború között, amelyek a Palesztinába kivándorolni szándékozó zsidó fiatalokat készítették föl a nehéz fizikai munkára. Egy-egy ilyen telep átlagosan 15-20 fiatalt foglalkoztatott egyidejűleg, és a kertészeti, mezőgazdasági ismeretek átadása mellett szellemi oktatásban is részesítette őket. Romániában a két világháború között több cionista szervezet is működtetett haluctelepeket: a Betár, a Barisia, a Hasomér Hacair, a Hanoár Hacioni, a Gordonia stb.

Erdélyben Kolozsvárott, Nagyváradon, Apahidán, Szatmárnémetiben, Désen stb. működtek zsidó fiatalokat kiképző mezőgazdasági telepek. Az egyik legjelentősebb mozgalom a Hanoár Hacioni volt Romániában 1929-ben alakult meg a Hasomér szervezeten belüli szakadás eredményeként. Centrista cionista ifjúsági szervezetként megpróbált politikamentes maradni. A Hanoár Hacioni első szervezett kivándorlási akciójára 1934-ben került sor, 1939-ben pedig önálló kolóniát alapítottak Palesztinában Kfar Glickson néven.

Az erdélyi és regáti Hanoár Hacioni szervezetek 1932-ben bukaresti központtal közös irányítószervet hoztak létre Hisztadrut Olamith Hanoár Hacioni néven. Az első kolozsvári visszaemlékezés a következőképp mesél erről: „Az édesapám sokat harcolt a vallásos cionizmus jogaiért, és megvetette a haluckiképző telepeknek az alapjait Kolozsváron és a környéken. Tulajdonképpen a környező kisfalvakban szervezte ezt, én konkrétan Désre emlékszem. A fiatal zsidó gyerekeket gyűjtötte össze, olyanokat, akik ki akartak vándorolni. Mezőgazdasági munkára szervezte őket, amit úgy hívták, hogy hachsara. Kimentek falura, és tanultak kapálni, kaszálni, meg egyéb mezőgazdasági munkát végezni a parasztoktól.

Kollektívában éltek, és mezőgazdasági munkát tanultak, azzal, hogy később Palesztinában majd ezzel fognak foglalkozni. Hébert is tanultak, és héber dalokat énekeltek. Tulajdonképpen fölkészítették ezeket a fiatalokat a kivándorlásra. Különböző irányzatok voltak. Voltak a vallásosak, és voltak a vallástalanok, ők voltak inkább a baloldaliak. A papám a vallásosat szervezte. Apám nem volt szélsőséges, de ő Izraelt vallásosnak képzelte el. A fiatalokat arra is fölkészítette, hogy amikor majd kimennek Palesztinába, a kibucokban vallásos életet éljenek. Nem volt szélsőséges, mert akkor nem tudta volna ezt szervezni, hiszen a nagyon vallásosak szerint Izrael csak a messiás eljövetelekor alakul majd meg”.

A kivándorlás első hulláma Palesztinába a cionista mozgalmaknak volt köszönhető. Szinte mindegyik képviseltette magát, a radikális jobboldali mozgalomtól a politikamentes mozgalmakon keresztül a baloldali mozgalmakig.

1. A csoportba lépés motivációi
2. A kivándorlás első hulláma
3. A kivándorlás második hulláma

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2018

• Több mint hétezer éves sajtkészítők nyomaira bukkantak Dalmáciában
• Széchenyi István apaszerepben
• Velünk evő középkor
• A történelem hét legrosszabb foglalkozása 
• II. András és IV. Béla
• A két Tisza
• Nellie Bly, az első száguldó riporter
• A zsibói Wesselényi-kastély
• Impresszumok forradalma