Az elfeledett romániai kibucok nyomában

A kivándorlás második hulláma

1945 tavaszán a koncentrációs táborok túlélői számára megnyílnak a kapuk, a jövőre kialakult tervek között sokak fejében egyetlen túlélési stratégiának a kivándorlás lehetősége maradt. A kivándorolni vagy otthonmaradni kérdés szinte minden túlélőben fölmerült. Fontos azonban látnunk, hogy a majdani zsidó hazába kivándorlók jelentős része a klasszikus cionista és ortodox (trianoni) területekről kerül ki továbbra is. Erdély mellett Kárpátalja szerepe volt jelentős. A cionisták teljes egészében, az ortodoxok pedig részben Palesztinát választották emigrációs célpontul a holokauszt után. Nem véletlen ez a jelenség, hiszen sem a cionisták, sem pedig az ortodoxok nem kötődtek annyira a magyar identitáshoz, mint a neológok többsége. A kivándorolni akarók legnagyobb része Auschwitzból tért haza, kisebb részük a többi koncentrációs táborból.

Egy marosvásárhelyi interjúalany így mesél a reményről, majd a kiábrándulásról: „Vonatra tizenhét éves koromban ültem először, mert jöttem haza Szentkeresztbányáról, 1948-ban, vagy lehet, hogy több voltam. De sokat nem ültem ott, mert Erdőszentgyörgyön összeszedtek, [és elvittek] Bakóba. Erdőszentgyörgyön volt egy Mordéháj Elemér nevű, ő szervezte az ifjúsági cionista csoportot, akik ott voltunk felkészítésen a bakói kibucban. Az vitt hatunkat, három fiút, engem, Kovács Mihályt és Lajost [Béla bátyja feleségének a testvérei] és három leányt. Hét hónapot voltam csak Bakóban. [Bözöd]Újfaluból csinált csoportot, voltunk vagy harmincan [Bakóban].

Nagyvárad, Medgyes, románok is voltak Olténiából. Tanultuk a hébert, héber éneket, aztán ott egy nagy kert volt, és a kertet kellett kapálni, hát minket nem kellett tanítsanak. Ez az Elemér tanított, pedig ott, Erdőszentgyörgyön egy úri családnak a fia volt. Ügyes, tanult fiú volt, aztán volt – azt már nem ismertem, annak a nevét –, aki főnök volt. Odatettek engemet, hogy gondozzam a tehenet. Én biza untam, és azt mondtam, hogy adják át másnak. Aztán így jártam a deszkagyárba, mindenik fiú dolgozott, de leányok egy sem, nem jártak munkába. Ami pénzt adtak a gyárban, azzal tartottuk fenn ezt a kibuct. A leányok közül is voltak nagyleányok, vénleányok, vagy négyen voltak, és a többi fiatalabbak. Volt egy fiatal, tizennyolc éves, az bement a vécébe, felállott a vécére, a villany hozzáért a hajához, és ott halt meg a vécében, megfeketedett, elégett. Felbomlott a kibuc, és mindenki hazament. Előttünk vittek el egy csoportot, kettőt is Izraelbe [Palesztinába], minket nem vittek el. Voltunk vagy harmincan, pedig jó lett volna, ha elvittek volna. Adtak bakancsot, adtak ruhát. Így aztán hazakerültünk.”

A kivándorlások megszervezése, mint láthatjuk, nem volt teljesen zökkenőmentes. Voltak, akik kijutottak a Szentföldre, de volt, aki már nem tudott eljutni oda. Az okok a szervezetlenségre és a tapasztalatlanságra vezethetők vissza. A kivándorolni vágyók sokszor nem tudták, hogy mire is vállalkoznak.

Czingel Szilvia cikke a transindexen olvasható

1. A csoportba lépés motivációi
2. A kivándorlás első hulláma
3. A kivándorlás második hulláma

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága