Középkori csontvázakban kutatják a fekete halál nyomait

2012. szeptember 10. 18:29

A Dél-karoliniai Egyetem egyik régésze idén nyáron középkori csontvázak százait vizsgálta meg, hogy új megvilágításba helyezze a pestis természetét. A kutató 2003 óta tanulmányozza a fekete halálnak is nevezett gyilkos járványt, amely Európa lakosságának 30 százalékát ölte meg 1347 és 1351 között. Ezen leletek bebizonyíthatják, hogy a súlyos betegség részben az emberi evolúcióra, a szervezet alakítására is jelentős hatással lehetett.


Sharon DeWitte kutatása során idén nyáron 300 olyan ember maradványaira összpontosított, akik a 11-12. században, tehát a nagy pestisjárvány előtt éltek. Összehasonlítva a járvány előtt és után élt emberek élethosszát, a kutató azt várta, hogy a pestis utáni népesség tovább élt. DeWitte kutatása a vizsgálatba bevont áldozatok halála körüli egészségi állapotra is kiterjedt.

A vizsgálatok igazolták nézetét: a fekete halál tombolása után a lakosok valóban nagyobb kort értek meg. „Sokan lépték túl az ötvenet, de a 70 év feletti kor sem volt ritka” – mondta DeWitte. „Igazán meglepődtem, mennyire drámai volt a különbség” – tette hozzá. Az előzetes eredmények a nagy pestis után élt emberek alacsonyabb halálozási kockázataira utaltak.

DeWitte két tényezőnek tulajdonítja a lakosok hosszú életét: a fekete halál szelektálta a gyenge, rossz egészségi állapotú embereket, és megemelte az életszínvonalat, amely jobb táplálkozási és lakhatási lehetőségekkel járt. Mivel rengetegen haltak meg a járványban, a túlélők – bármelyik társadalmi osztályból származtak is – több és jobb minőségű ételhez jutottak, ami pozitív hatással volt az egészségi állapotukra.

DeWitte, az amerikai College of Arts and Sciences professzora öt hetet töltött a londoni adatok gyűjtésével. Az élő szervezetet érő külső behatásoknak a csontvázakon megfigyelhető jeleiről elmondta: azon a részen lehet legjobban tetten érni az öregedés jeleit, ahol a medence két oldala találkozik. A gyermekeknél a fogak az életkor egyik legjobb mutatói, míg a nem megállapításához a medence szélességét, az állkapocs és a homlok formáját kell nézni. Ezen markerek az egészségügyi állapotot is jól tükrözik.

Az egészségügyi elváltozásokhoz a szemgödör belsejét és a koponya tetejét érdemes szemügyre venni. A szivacsszerű elváltozások olyan betegségek jelenlétét jelölik, mint a vérszegénység vagy a skorbut. A gyermekek fogain lévő vízszintes barázdák az alultápláltságot vagy egy fertőző betegséget mutatják meg. A jól látható gyermekkori jelek felnőttkorban is megmaradnak, és a szakértői szemnek megmutatják azt a kort, amikor az egészségügyi zavarok bekövetkeztek.

A londoni kutatást követően az adatok Santa Fébe kerülnek, ahol a School for Advanced Research fogja azokat kielemezni. DeWitte azt tervezi, hogy jövő nyáron visszatér Londonba, s a spitalfieldsi temető 1990-es években feltárt tömegsírjait fogja kutatni.

Címkék

Játsszon!

Mi volt a haradzs?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. nyári száma