Hírességek dohányból

2012. március 7. 14:48 MTI

Dohányból alkot szobrokat egy kubai férfi, alakjai rendre hírességek.


Janio Nunez megmintázta már Fidel Castrót - országa legendás vezetőjét -, Winston Churchillt - Nagy-Britannia néhai miniszterelnökét -, Arnold Schwarzenegger amerikai filmsztárt. Utóbbit - legsikeresebb szerepében - Terminátorként formázta meg a helyi termesztésű, de világhírű dohánylevelekből. Módszere azonos a szivarkészítésével, a lényeg a sodrás.

Nunez első alkotása az az indián fej volt, amely a Cohiba szivarmárka logója. Amikor elkészült vele, elvitte művét a Habanos SA állami szivargyár igazgatójának - három hetébe telt, mire bejutott hozzá -, és nekiszegezte a kérdést: "Mondja meg, mennyit ér ez a szobor! Ha értéktelen, azonnal szétverem!"

Az igazgató azonban értékesnek találta a művet, az alkotót pedig rögvest meghívta kiállítani az 1998-as Havannai Kereskedelmi Vásárra, majd pedig a következő évben az első Havannai Fesztiválra. Utóbbiból az idei már a 14., és Nunez eddig nem hiányozhatott egyről sem.

Első művei között volt Che Guevara kubai forradalmár, Charlie Chaplin amerikai filmszínész-rendező, Luciano Pavarotti olasz operaénekes. Ezek a szobrok még kicsinyített másai voltak az eredetieknek, az első életnagyságú szobor 2000-ben készült, és egy híres szivarozót ábrázol: Winston Churchillt. Churchill egyébként járt Kubában: 1895-ben kezdő katonatisztként. Most Venezuelában van, mármint szivarszobra, amelyet egy ott élő olasz műgyűjtő vásárolt meg.

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Hány szervezete volt a magyar jakobinus mozgalomnak?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. őszi száma