Mennyibe kerülne ma egy piramis?
2012. február 24. 08:52
Hiába állna rendelkezésre daru, helikopter, traktor és kamion, igen fáradságos munka lenne újraépíteni a gízai Nagy Piramist. Számítások szerint potom ötmilliárd dollárért bárki felhúzhatna egy újat az egyiptomi sivatag közepén.
Korábban
Először is nézzük a számokat: az i.e. 26. században épült Kheopsz fáraó piramisa 146 méter magas, az alap élhossza 232 méter. Összesen 2,3 millió, egyenként háromtonnás kő alkotja, ez összesen 6,9 millió tonna. A feljegyzések tanúsága szerint húsz év alatt épült fel, ami azt jelenti, hogy a köveket ötpercenként kellett a helyükre tenni. Ez csak megfeszített munkatempóval, több ezer ember munkájával lehetett kivitelezhető. Egy új, az építészek és egyiptológusok körében terjedő nézet szerint a piramis alsó harmadát külső rámpa segítségével építették meg, míg az afölötti részt egy belső struktúrával oldották meg.
A belső rámpa-teória megalkotója, Jean-Pierre Houdin francia építész a Dassault Systems nevű céggel egy olyan virtuális modellezésen dolgozik, amelyen a piramis felépítésének folyamatát lehet majd nyomon követni. Szerintük két dolog különbözteti meg az akkori piramisokat a ma csak elméletben létező építési módszerektől: először is, emberek helyett ma valamilyen gép húzná felfelé a köveket, a legutolsó 10-15 méteren pedig mindenképpen egy kis darura lenne szükség.
Számítások szerint ma elegendő lenne 1500-2000 munkás is, akik akár öt év alatt fel tudnának húzni egy hasonló paraméterekkel rendelkező építményt. Megépítése pedig annyiba kerülne – öt milliárd dollárba –, mint a nagy gazdasági válság során megalkotott coloradói Hoover-gát. Csak összehasonlításképpen: a Manhattan kellős közepére megálmodott, 532 méter magas World Trade Center négy milliárd dollárba fog fájni az amerikai adófizetőknek.
Kheopsz-piramis másolat ugyan nincs a láthatáron, azonban az Earth Pyramid Project már gőzerővel folyik. Az arányosan kisebb méretű piramishoz a világ minden tájáról hoznának köveket, de még kérdés, pontosan hova. A különböző kormányok és szervezetek támogatásával megvalósuló projekt időkapszulával fogja kalauzolni az elkövetkező generációkat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- A tragédia, ami véget vetett a brit léghajózásnak tegnap
- Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus tegnap
- A legkiválóbb dzsesszdobosok között tartották számon Roy Haynes-t tegnap
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el tegnap
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa tegnap
- Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen 2024.11.13.
- A magyar divat koronázatlan királynője volt Rotschild Klára 2024.11.13.
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság 2024.11.13.