Egyre több a nankingi mészárlással foglalkozó mű
2012. január 18. 09:01
Hosszú évtizedek hallgatása után a művészek szinte ontják magukból a nankingi mészárlással foglalkozó alkotásokat, amihez a Japánnal korábban jó viszonyt ápoló kínai kommunista pártvezetés politikai fordulata szolgáltat muníciót.
Korábban
1937 telén a japán hadsereg megtámadta Nankingot, Kína akkori fővárosát, majd katonái több százezer embert válogatás nélkül legyilkoltak. A nankingi mészárlás a kínai-japán közös történelem legszomorúbb fejezete, kibeszélése azonban még várat magára: a holokauszttól és más világháborús eseménytől eltérően a brutális tömegmészárlás feldolgozására sokáig csak elvétve akadt kísérlet.
Ebben hatalmas fordulatot hozott az utóbbi évtized, amikor az új kínai generáció művészei által készített alkotások valósággal elözönlötték a piacot. Tavaly ősszel jelent meg a National Book Award-győztes író, Ha Jin angol nyelvű munkája, a Nanjing Requiem, amely a kínaiak megmentésére érkező külföldiek történetét meséli el. Decemberben volt először látható a kínai mozikban Csang Jimou filmje, a rekordösszeget felemésztő The Flowers of War, főszerepben a papot alakító Christian Bale-lel, aki gyermekeket és prostituáltakat véd a japán agresszoroktól.
Az erőszak és a gyász csak az utóbbi években lett központi téma. A hatalomra jutást követően a kommunisták a feledés fátylát borították az eseményre, mivel inkább a japán kormánnyal való viszony javításában lettek érdekeltek, segítendő a kínai gazdaság talpra állítását. S különben is: Nanking a nacionalista kormány székhelye volt, a mészárlás pedig nem illeszkedett a kínai történelmi narratívába, s minekután a kommunista vezetés nem tolerálta a tőle eltérő véleményeket, ezért csak nagyon kevés mű jelenhetett meg a történtekről.
Mao halála után a politikai környezet is megváltozott: Tokió és Peking között elmérgesedett a viszony, ezért Nanking is egyre inkább előtérbe került. A művészek viszont a pártvezetés cinkosaivá lettek, a kevés kivételtől eltekintve a nacionalizmus kezdte átitatni az 1937-es év szörnyű eseményeivel foglalkozó műveket. Ezen kivételek egyike a 2009-es City of Life and Death: a mainstreamtől való elhajlásnak ára volt, a japán katonákat humanizáló Lu Csuan rendező hazájában közellenséggé vált. A rendező azonban továbbra is kitart igaza mellett: „Hiszem azt, hogy a japánok emberi lények. Ez alapigazság”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- A karácsonyi ünnepkör végét jelzi vízkereszt napja
- Valóban karácsonykor született Jézus?
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A leghosszabb ideig uralkodó japán császár volt Hirohito 09:50
- „Nem gyűjtő vagyok, hanem magam vagyok a múzeum” - mondta Peggy Guggenheim 09:20
- Kezdődik a farsang! – Ilyen volt régen tegnap
- Több oldal hiányzott az istenként tisztelt Cook kapitány naplójából tegnap
- A Cseka, az első szovjet titkos rendőrség, Lenin terror csapata volt tegnap
- A karácsonyi ünnepkör végét jelzi vízkereszt napja tegnap
- Csak Jimmy Carter elnöksége alatt térhetett haza a Szent Korona tegnap
- Stabilitást hozott a nyugatnémet államnak Konrad Adenauer 2025.01.05.