Múmiák 3D-ben

2011. június 8. 18:47

Az Egyiptomi Gyűjteményben őrzött négy múmiát, valamint az azokon nemrég elvégzett tudományos vizsgálatok eredményeit mutatja be a Szépművészeti Múzeumban június 9-én nyíló különleges kiállítás, amelyen egy egyedülálló háromdimenziós film is várja az érdeklődőket.


Baán László, az intézmény igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a múzeum most az egyszer nem a titkok számát akarta gyarapítani, hanem éppenséggel az egyikről kívánta lerántani a leplet. A múzeumigazgató felhívta a figyelmet: egyedülálló kiállítás nyílt meg hazánkban, amelynek ötletét a British Museumban hét éve bemutatott tárlat adta (Journey into the Mummy, Utazás a múmiába címmel), igaz, ott csak egy múmiát „keltettek életre”.

Ennek előzménye az 1973-ban a Manchesteri Egyetemen indult múmia-projekt volt, amely a modern kutatások egyik legfontosabb mérföldkövének számít. A program kidolgozta az egyiptomi múmiák interdiszciplináris vizsgálatának módszertanát, többek között az orvostudomány, az antropológia vagy a vegyészet releváns metódusait felhasználva. 1976-77-ben zajlott II. Ramszesz múmiájának interdiszciplináris tanulmányozása, majd azok eredményeiből kiállítás nyílt Párizsban. A már említett 2004-es brit projekt újdonsága abban rejlett, hogy a Neszperennubon végzett interdiszciplináris kutatások eredményei térhatású formában kerültek bemutatásra.

Petrik Máté egyiptológus, a múzeum Egyiptomi Gyűjteményének munkatársa elárulta: a háromdimenziós szkennelés adta meg a lökést az átfogó kutatás megkezdésének, s ekkor vetődött fel, hogy digitális archiválásnak vessék alá a négy múmiát. A CT-eljárás lényege, hogy úgy lehet a belső részleteket feltérképezni, hogy ezzel roncsolásmentesen lehet megvizsgálni a múmiákat. Az így kapott felvételek teremtették meg az alapot a további kémiai analízisekre és a mikrobiológusok által alkalmazott mintavételekre – tette hozzá a szakember.

A tárlat segít megismerni az egykor élt egyiptomiak hitvilágát, a mumifikálás technikáját, a korszak halotti művészetét, de az arcrekonstrukciónak (Hortesznaht) köszönhetően a látogatók azt is megtudhatják: hogyan nézett ki a több ezer évvel ezelőtt elhunyt emberek egyike. A bemutatóhoz kapcsolódó háromdimenziós film átfogó képet ad arról, hogyan és milyen módszerekkel vizsgálták a négy múmiát és milyen eredményeket értek el a szakemberek a kutatások során.

A Szépművészeti Múzeum ez év elején indította programját (Budapest Múmia Projekt), megcélozva az Egyiptomi Gyűjteményben őrzött négy múmia átfogó vizsgálatát. Ennek során az egyiptológiai tanulmányok mellett természettudományos és orvos-diagnosztikai módszereket is alkalmaztak a mumifikált testek minél szélesebb körű megismerése végett, amely többek között magába foglalta a computer-tomográfiai (CT), szövettani és radiokarbon kormeghatározási teszteket, valamint a DNS-kutatásokat. A programban a Szépművészeti Múzeum munkatársai mellett a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának radiológusai, a Természettudományi Múzeum Embertani Tárának antropológusai is részt vettek.

A múzeum gyűjteményében őrzött négy múmiáról eddig keveset tudtak a szakemberek. A Rer néven ismertről a vizsgálatok során kiderült, hogy egy 20 és 24 év között, az i.e. 4-3. században elhunyt nő lehetett, akinek halálát erős fizikai trauma okozta. A testét ép bandázsok fedő múmiáról korábban azt feltételezték, hogy gyermekkorában hunyt el, a kutatás azonban ezt egyértelműen cáfolta.

Hortesznaht múmiáját pontosabb történeti és kulturális kontextusba sikerült helyezniük: a koporsó ikonográfiájának elemzése és a mumifikálás technikájának CT-vizsgálata ugyanazt az eredményt hozta, és így Hortesznaht múmiája és koporsója az i.e. 3. századi, Ahmin városához kötődő temetkezési együttesekhez kapcsolható, amelybe nagyrészt a helyi Min-templom papságának tagjai tartoztak. A koponyáról készített CT-felvételek révén pedig Hortesznaht egykori arcvonásait sikerült megeleveníteni. A múmia karjai a mellkas előtt keresztezve láthatóak, ami a halott Ozirisz istennel való azonosulását szimbolizálta.

Az ún. szombathelyi múmián végzett vizsgálatok során nemcsak annak korát (i.e. 3-2. század) állapították meg, hanem az is bebizonyosodott, hogy a test egybetartozik a gyűjteményben őrzött, aranyozott arcú kartonázs koporsóval. (Róla eddig azt feltételezték, hogy gróf Almásy László révén került Magyarországra, de a mostani kutatások szerint Kunc Adolf prépost vásárolta 1896-ban Egyiptomban, majd adományozta a szombathelyi premontrei gimnáziumnak.) A koporsó típusa és ikonográfiája alapján egy jól behatárolható, Ahmim városából származó csoport részét képezi. Az ún. kicsomagolt múmia esetében korának meghatározása volt a kutatás legfontosabb eredménye: a csontminta szénizotópos vizsgálata alapján elmondható, hogy azt a késő Ptolemaiosz-korszakban, az i.e. 2-1. században készítették.

A kiállításon a négy tematikus (demográfia az ókori Egyiptomban, az egyiptomi mumifikálás technikája, az egyiptomi múmiák külső díszei, a személyiség ábrázolása az ókori egyiptomi művészetben) egységen belül megjelennek a múmiák kutatásában alkalmazott vizsgálati módszerek és azok elsődleges eredményei.

A Budapest Múmia Projekt kutatásai ezzel nem fejeződtek be: a szakemberek újabb és újabb vizsgálati módszereket felhasználva igyekeznek még többet megtudni Hortesznahtról és három társáról.

Címkék
Galériák
VII. Gödöllői Vadásznap - 2014. szeptember 21.

Játsszon!

Mi volt a haradzs?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. őszi száma