A Jézus-ábrázolások története

2011. április 24. 11:11

Nem tudjuk pontosan, hogy a valóságban hogyan nézett ki Jézus, illetve Mária és József, de biztosan nem világos bőrű és szőke hajú európaiak voltak.


Mária, József és Jézus fekete afrikai eredete mellett már több történész is érvelt. Izraelben valóban olajbarna bőrű sémiták éltek, de nagyon kevés ábrázolás mutatja ilyennek a szent családot, sőt évezredeken át inkább kaukázusi típusként ábrázolták őket. Az Újszövetség egyáltalán nem ad útmutatást Jézus külsejére vonatkozóan, a Jelenések könyvében Jézus haját fehér gyapjúhoz, lábát pedig izzó fényű érchez hasonlítják. Ez a leírás tág teret ad az elképzeléseknek. Jézus fehér emberként történő ábrázolása Európában alakult ki a középkor kezdetén, amikor a sötétséghez rendkívül negatív képzetek társultak.

A 8-9. századi Európa hittudósai, akik megszállottan kutatták a szenvedéstörténet jelképrendszerét, egyre inkább a zsidókra hárították Jézus halálának felelősségét. Így Júdást, Heródes királyt és Pontius Pilatust sötét, baljós hangulatot árasztó színekkel ábrázolták, míg Jézus egyre világosabbá vált. "A keresztény művészet alapja a jó és a gonosz, illetve a világosság és a sötétség közötti küzdelem ábrázolása. Ez különösen így volt a 9-10. században, amikor a zsidók sötét színezetet kaptak (a művészetben), a keresztényeket pedig ragyogó fehéren ábrázolták" - állítja Colum Hourihane, a Princetoni Egyetemen a keresztény művészeti alkotások jegyzékét összegyűjtő intézet igazgatója. Ez a fehér ábrázolás a történet többi szereplőjére, Máriára, Józsefre és a tanítványokra is kiterjedt.

Természetesen az ember hajlamos úgy ábrázolni a többi embert, ahogy maga is kinéz. Amikor a kereszténység a Szentföldről eljutott a Földközi-tenger medencéjébe, majd Közép- és Észak-Európába, a Jézusról alkotott kép is idomult az új kultúrákhoz, vagyis egyre világosabb, sokkal inkább európai lett, mint közel-keleti, és sokkal inkább hasonlított egy írhez, mint egy izraelitához. "A keresztény művészet ideológiája abban nyilvánult meg, hogy olyan képet alkosson Jézusról, amellyel az egymást követő nemzedékek azonosulni tudnak" - véli Dr. Lawrence Schiffman, a New York-i Egyetem héber és zsidó tanulmányok tanszékének professzora.

A történészek szerint a keresztény művészet rugalmassága nagy szerepet játszott abban, hogy a többnyire írástudatlan tömegek elfogadják, és helyi szinten azonosulni tudjanak a vallással. "A középkori Európában a lakosság többsége számára hihetetlenül nehéz volt az utazás, különösen olyan messzire, mint a Szentföld. Az emberek világról alkotott képe csupán közvetlen környezetükre korlátozódott, ezért ezt a környezetet szőtték bele a Jézusról és a szent családról alkotott elképzeléseikbe" - állítja Holly Flora, a New York-i Bibliai Művészeti Múzeuma kurátora.

A reneszánsz korára a fehér Jézus-ábrázolás már az európai gondolkodás szerves részévé vált. Ez a kép gyökeresedett meg később az Újvilág kultúrájában is. A szőke és kék szemű Jézus Warner Sallman 20. századi keresztény festő festményein élt tovább, akinek 1940-ben festett "Jézus feje" című ikonját 500 millió példányban nyomtatták ki. "Minden amerikai katona ezt a Jézusról készült képet vitte magával a II. világháborúba" - emlékeztet Diane Apostolos-Cappadona, a vallási művészet és kultúrtörténet professzora a Georgetowni Egyetem Muzulmán-Keresztény Megbékélés Központjában.

A nyugati keresztények számára azonban a szent család továbbra is világos bőrű marad, Jézus pedig a legtöbbször nem nagyon különbözik külsejében Brad Pitt-től.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma