Astor Piazzolla

(1921-1992)

Astor Piazzolla argentin zenész, zeneszerző, a "tangó királya" 1921. március 11-én született. Egy emigráns olasz fodrász egyetlen gyermeke volt, kiskorát New Yorkban töltötte, ahol a spanyol, az olasz és az angol nyelv mellé a franciát is megtanulta. Nyolcévesen, egy apjától kapott használt harmonikán kezdett zenélni, tizenévesen a Rahmanyinov-tanítvány Wilder Béla oktatta klasszikus zenére. Piazzola kapcsolatba került az argentin tangó mesterével, Carlos Gardellel is, aki kijárt neki egy kis filmszerepet, majd turnéra hívta zenekarával. A szigorú apa azonban nem engedte el fiát, de ezzel életét mentette meg, ugyanis a repülőgép lezuhant.

A család 1937-ben hazatelepült, Piazzolla Argentínában bárokban és klubokban lépett fel, hangszerelt, filmzenét írt. 1940-ben Arthur Rubinstein zongoraművész ajánlására kezdhette meg komolyzenei tanulmányait, a kortárs zene (Bartók, Stravinsky, Ravel) vonzásában maga is komponálásba fogott, s 1946-ban írta első "igazi" tangóját.

1953-ban Buenos Aires című darabjának bemutatója botrányba fulladt, mert a szimfonikus zenekarban egy harmonikás is helyet foglalt. A szakma azonban felfigyelt Piazzollára, aki párizsi ösztöndíjat kapott. Élete ekkor változott meg: a legendás zenepedagógus, Nadia Boulanger ugyanis elégedetlen volt műveivel és kifaggatta általa szégyellt zenei előéletéről, a bárok és harmonika világáról, majd ezt a tanácsot adta neki: "az igazi Piazzolla ott van, sose hagyd el".

Piazzolla visszatért a tangóhoz, darabjait eleinte vonós zenekarral adta elő, közben ő maga állva, egyik lábát székre helyezve harmonikázott. Az új tangó (tango nuevo) népszerűsítésére alapította Octeto Buenos Aires elnevezésű együttesét, amelyben a két harmonika mellett két hegedű, nagybőgő, cselló, zongora és elektromos gitár szerepelt. A dzsessztangó létrehozására tett rövid és sikertelen amerikai kitérő után 1960-tól már saját Buenos Aires-i klubjában lépett föl.

Zenéjét Argentínán kívül is ismerték és szerették, amikor 1976-ban a katonai diktatúra elől külföldre távozott, s hét évig Olaszországban élt. Itt írta egyik legismertebb darabját, a Libertangót, Párizsban Rosztropovics számára komponált csellószonátát. A tangó királya 1990-ben egy párizsi turnén agyvérzést kapott, amelyből soha nem épült fel teljesen, 1992. július 4-én halt meg Buenos Airesben.

Piazzolla a tangót az olasz opera, az amerikai dzsessz és a kortárs zene elemeivel elegyítve a tánctermekből átemelte a hangversenytermekbe. Több mint háromezer művét számolták össze, a tangók mellett írt dalokat, filmzenéket (1986-ban a francia César-díjat is megkapta), sőt operát is. Ő volt a tangó vitathatatlanul legnagyobb alakja, de a kortárs zenének is óriása, akinek műveit a legelismertebb "komoly" zenészek is játszották, s már életében klasszikussá vált.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Betegen állt ki utolsó meccsére a bokszlegenda, Muhammad Ali 
• 10 tény a kerékpározás történetéből
• A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok
• Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért 
• Az egyenjogúságtól tartva 1921-ben betiltották a női focit
• Sport és diplomácia: Fülöp herceg látogatása Magyarországon
• Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén
• Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást
• Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer