Kacsics-várak Salgótarjánban

Bár Salgótarján elsősorban bányászatán és iparán keresztül vált ismertté, a várak városának is nevezhető, hiszen a Kacsics nemzetség négy várat is építtetett a területen - emelte ki Székyné Sztrémi Melinda polgármester a tárlat megnyitóján.

A Kacsics-várak Salgótarjánban című kiállítás a 700 éves baglyaskői vár emlékévének egyik programja. Egy 1310-es oklevélen szerepel ugyanis Baglyaskő vára mint útellenőrző pont, így ehhez a dátumhoz igazították a Baglyasalja Barátainak Köre kezdeményezésére meghirdetett, tavaly indult, de 2011-re is áthúzódó emlékévet. Mint Székyné Sztrémi Melinda elmondta, a kiállítás célja, hogy minden korosztállyal felfedeztessék Salgótarján múltját, hiszen bár a nógrádi megyeszékhely csak 1922-ben kapott városi rangot, bizonyíthatóan már az őskortól lakott volt.

A feltárások szerint a terület az Árpád-korban a Kacsics nemzetség különböző tagjainak birtokába került, ők építtették Baglyaskő, Zagyvafő, Salgó és Somoskő várait. Bár nem maradt fenn a várak alapításáról rendelkező királyi oklevél, s ezért építésük pontos idejét sem tudni, valószínű, hogy családi osztályegyezség alapján létesültek a tatárjárást követően, amely elpusztította a korabeli Tarjánt. A várak építését elsősorban az ősi és szerzeményi birtokok miatti fegyveres összetűzések, illetve más nemzetségek támadásai tehették szükségessé az 1270-1320 közötti időszakban.

Ha körbejárjuk a kiállítási termet, a neolit korszaktól kezdve ismerkedhetünk meg a múlttal, érintve a honfoglalás idejét, a Kacsics-birtokok létrejöttét és a köréjük fonódó történeteket - tette hozzá a polgármester, megjegyezve, hogy a nemzetséghez kapcsolódó mondák számos változatban ismertek, a 19. századtól kezdve pedig szépirodalmi művekben is megjelentek.

Szirácsik Éva megyei múzeumigazgató a megnyitó résztvevőinek tartott tárlatvezetésen elmondta, hogy Baglyaskő és Zagyvafő várából nem sok maradt fenn, a Salgótarján fölé magasodó, 625 méteren álló, helyreállított Salgó vára viszont látogatható, csakúgy, mint Somoskő vára, igaz, az utóbbi már Szlovákia területén található.

A várakhoz kapcsolódó mondákról szólva a múzeumigazgató felidézte, hogy a hagyomány szerint Zagyvafő várát Mátyás király romboltatta le dühében, mert egy nyíl megsebezte az arcát, amikor 1460-ban visszavette a várat a huszitáktól. A történeti kutatások szerint azonban a vár később pusztult el - fűzte hozzá Szirácsik Éva.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?