Így épülhettek a gízai piramisok
2010. szeptember 28. 10:56 Science Daily
A tudósokat már régóta lázban tartó kérdésre, az egyiptomi piramisok tervezésének és felépítésének rejtélyére adott magyarázatot egy norvég építész.
Korábban
A kövek súlya körüli kérdések mellett az egyiptológusok sokszor két fontos probléma mellett siklanak el – az egyik, hogy honnan tudták az egyiptomiak, hogy hova kell rakniuk a hatalmas építőanyagokat, míg a másik: az építész hogyan kommunikált és hogyan tudta a precíz terveket megosztani a tízezer, írástudatlan munkással?
Leginkább ezek a kérdések foglalkoztatták Ole J. Bryn, a Norvég Tudomány és Technológiai Egyetem (NTNU) építészeti és szépművészeti tanszékének segédprofesszorát, amikor a Kheopsz-piramis tanulmányozásába fogott. A piramis 2,3 millió köve összesen mintegy 7 millió tonnát nyom, 146,6 méter magasságával pedig négyezer éven át a legmagasabb épületnek számított.
Bryn egy nagyon egyszerű dolgot fedezett fel: szerinte ugyanis az egyiptomiak vezették be a modern építészeti rácsozatot, szétválasztva a mérőrendszert az épület fizikai struktúrájától. A kutató a harminc legrégebbi egyiptomi piramis tervének áttanulmányozása után egy precíziós rendszert fedezett fel, amellyel a munkások elérhették a piramis legmagasabb pontját – mindezt felettébb pontosan. S ahogy az építész megismerte a piramis főbb dimenzióit, már meg tudta tervezni az épületet is, mintha csak egy modern épülettel lenne dolga.
Az építészeti hálót az analízis középpontjába állító elmélet a Nordic Journal of Architectural Research folyóirat hasábjain látott napvilágot. Ha a Bryn rajzai mögött megbúvó alapelvek megállják a helyüket, az a régészek számára egy új megközelítésmódot jelenthet, amely a piramisokat többé már nem egy „ismeretlen szerkezet egymásra rakott köveiként” írja le.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- Egy apróhirdetés útján lett bárzongorista Eisemann Mihály
- Hetven év munkája látható a Vera Molnar 100 kiállításon a Ludwig Múzeumban
- Vasarely műhelytitkait ismerhetjük meg két új budapesti kiállításon
- Áprilisban ismét megnyitja egy Festetics a Helikoni Ünnepségeket
- Tíz évre elhallgattatta a negatív kritika Szinyei Merse Pált
- A női alkotókra és a női lélekre fókuszál a Hagyományok Háza új tárlata
- Változások a Petőfi Kulturális Ügynökség ösztöndíjpályázatainak részleteiben
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút 17:05
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap