Így épülhettek a gízai piramisok

A kövek súlya körüli kérdések mellett az egyiptológusok sokszor két fontos probléma mellett siklanak el – az egyik, hogy honnan tudták az egyiptomiak, hogy hova kell rakniuk a hatalmas építőanyagokat, míg a másik: az építész hogyan kommunikált és hogyan tudta a precíz terveket megosztani a tízezer, írástudatlan munkással?

Leginkább ezek a kérdések foglalkoztatták Ole J. Bryn, a Norvég Tudomány és Technológiai Egyetem (NTNU) építészeti és szépművészeti tanszékének segédprofesszorát, amikor a Kheopsz-piramis tanulmányozásába fogott. A piramis 2,3 millió köve összesen mintegy 7 millió tonnát nyom, 146,6 méter magasságával pedig négyezer éven át a legmagasabb épületnek számított.

Bryn egy nagyon egyszerű dolgot fedezett fel: szerinte ugyanis az egyiptomiak vezették be a modern építészeti rácsozatot, szétválasztva a mérőrendszert az épület fizikai struktúrájától. A kutató a harminc legrégebbi egyiptomi piramis tervének áttanulmányozása után egy precíziós rendszert fedezett fel, amellyel a munkások elérhették a piramis legmagasabb pontját – mindezt felettébb pontosan. S ahogy az építész megismerte a piramis főbb dimenzióit, már meg tudta tervezni az épületet is, mintha csak egy modern épülettel lenne dolga.

Az építészeti hálót az analízis középpontjába állító elmélet a Nordic Journal of Architectural Research folyóirat hasábjain látott napvilágot. Ha a Bryn rajzai mögött megbúvó alapelvek megállják a helyüket, az a régészek számára egy új megközelítésmódot jelenthet, amely a piramisokat többé már nem egy „ismeretlen szerkezet egymásra rakott köveiként” írja le.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat