Dzsedi-robotot küldenek a gízai piramisba
2010. augusztus 11. 13:17
A Leeds-i Egyetem kutatócsoportja robot segítségével kívánja megvizsgálni a gízai Kheopsz-piramis titkos alagútjait.
Korábban
Kheopsz fáraó i.e. 2560-ban épült piramisa az ókori világ hét csodája közül az egyetlen, amely épségben maradt. A piramis szívében két szoba, a Királyi és a Királynő kamra áll, előbbiből negyvenöt fokos szögben két akna vezet ki a felszínre. Az átjáró állítólag azért épült, hogy a király lelke így távozzon az ég felé, ahol méltó helyen, a csillagok között lelheti meg az örök nyugalmat.
A Királynő kamrából vezető utakat 1872-ben fedezték fel, de a Királyi kamrával ellentétben ezek az aknák nem vezetnek a felszínre, s senki sem tudja milyen célból építették őket. Egy 1992-ben kamerával végzett kutatás során a régészek megtudták, hogy az aknát 60 méter után egy mészkőajtó zárja le, rajta két rézkilinccsel, majd 2002-ben még egy ajtóra derült fény, húsz centiméterrel az első mögött.
„A második ajtó eltér az elsőtől. Úgy néz ki, mintha eltakarna vagy elrejtene valamit” – nyilatkozta Dr. Záhi Havvász. A Leeds-i Egyetemről érkezett kutatók már az utolsó simításokat végzik a roboton, amely remélhetőleg az egész aknát fel fogja térképezni, s megmutatja, mit rejt a második ajtó. A Dzsedi nevet viselő projekt arról a mágusról kapta a nevét, akivel Kheopsz állítólag a piramis megépítése előtt konzultált.
Dr. Robert Richardson, a Leeds University School of Mechanical Engineering kutatója elmondta, hogy a projekten immáron öt éve dolgoznak. „Nincsenek előítéleteink, bizonyítékokat gyűjtünk, hogy aztán majd az emberek jussanak következtetésekre. A két akna közül az északit egy mészkőajtó zárja le, s idáig semmi sem tudott áthatolni rajta. A délin egy korábbi csapat megvizsgálta már a kő keménységét, átfúrt rajta és egy kamerát helyezett oda. Mi most megvizsgáljuk, hogy ez mennyire vastag, majd lyukat fúrunk, az év végére pedig a robot is elkészül. Ez egy nagyon fontos kérdés, s lényeges, hogy ne okozzunk kárt benne. Addig folytatjuk a kutatást, amíg rá nem jövünk a válaszra” – tette hozzá a kutató.
A korábbi robotos kutatásokról
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 19:05
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap