Kétségbe vonják a történészek Noé bárkájának megtalálását
2010. április 28. 09:38
Napok óta Noé állítólagos bárkájának megtalálásától hangos a sajtó: a történészek és régészek azonban szkeptikusak a felfedezéssel kapcsolatban.
Korábban
A térség szakértője, Paul Zimansky régész és történész szerint ahhoz, hogy a pár napja ismertetett elmélet igaz lehessen, a leleteket a Biblián kívül minden létező történeti kontextusból ki kell ragadni. Ezt állítja Peter Ian Kuniholm régész is, aki egyenesen hamisítványnak minősítette a felfedezést.
A szakértők abban mind egyetértenek, hogy a bárka a bibliai, sőt már korábban is feljegyzett történetekben az Urartu, más néven Ararát hegyen állt meg. Nem meglepő hát, hogy az elmúlt évtizedekben a kutatók évente keresték az állítólagos hajó nyomait, ahogy ezzel párhuzamosan a Fekete-tenger partján azt próbálták bebizonyítani, hogy az özönvízre ott kerülhetett sor.
A felfedezők pár évente hírt is adnak szenzációs leleteikről, amelyek általában a hegynek mindig más pontjáról származnak. A mostani is ezt követi: a hongkongi Noah's Ark Ministries International kínai-török kutatócsoport állítólag már előzetes radiokarbonos vizsgálatokat is végzett.
A szakértők azonban nem hisznek ebben: Zimansky és a többiek szívesen látnának egy tudományos publikációt is a témában, hiszen a sajtónyilatkozatok és hasonló fényképek nem a szakszerű régészeti megközelítést erősítik. Emellett az archeológusok a radiokarbonos datálás eredményeiben sem hisznek, hiszen sem az azt végző labor, vagy kutatók, sem a pontos eredmények nem ismertek. Épp ezért Kuniholm nem is érti, hogy elsőre miért valószínűbb, hogy a bárkát, mint egy hegyoldalra épített menedéket fedeztek fel?
Ami egyértelmű: azzal kapcsolatban jelenleg senki nem rendelkezik semmilyen régészeti bizonyítékkal, hogy valaha is olyan magas lehetett a vízszint a térségben, ami ilyen magasságban tehetett volna le egy hasonló méretekkel épített hajót.
A kételyek azonban nem érnek véget, főként, hogy a The Sun már egy videót is közzétett a felfedezésről.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini tegnap
- A kulákság megpróbáltatásai: Kollektivizálás és „agrárreformok” 1953 után tegnap
- Rejtélyes radioaktív berillium anomália a Csendes-óceán fenekén tegnap
- Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja” tegnap
- Titokzatos alagutak a milánói Sforza-kastély alatt, ahogy da Vinci felvázolta tegnap
- Gólem az agyaglény, ami olykor alkotójára támad tegnap
- Csak hetente háromszor volt műsor a rendszeres tévéadások indulásakor tegnap
- Sokkal kevesebb gladiátor halt meg az arénában, mint azt gondolnánk tegnap