Lefotózták Noé állítólagos bárkáját

2010. április 27. 16:11

Kínai és török kutatók egy csoportja, akik szerint a bibliai történetnek létezhet tudományos alapja, újra megtalálni vélték Noé bárkáját, és arról fényképeket is készítettek. A felfedezés pontos helyét nem árulták el.

Korábban

A bejelentés szerint az Ararát-hegyen, Kelet-Törökországban leltek rá négyezer méteres magasságban a fából készült szerkezet maradványára, amely az első radiokarbonos tesztek szerint 4800 éves lehet. Vagyis abból az időből származik, amikor a Biblia szerint a romlottnak ítélt embereket Isten özönvízzel büntette, de előtte még megparancsolta Noénak, hogy építsen egy hajót, amelyben kimenekítheti családját és az állatok minden fajának két tagját. A történet Mózes első könyvének (Genezis) 6-9. részeiben olvasható.

Egy 2004-es orosz expedíció azonban ellentmondani látszik mindennek: szerintük "az 1840-es vulkánkitörés után, mely a konzervált fát is megsemmisíthette, nem is érdemes beszélni egy egykori hajó még meglévő maradványairól".

Joang Ving-csong hongkongi dokumentumfilm-rendező szerint a megtalált szerkezetnek több, a fotókon is látható fargerendákból épített rekesze van, amelyek feltehetőleg az állatoknak szolgáltak menedékül. Joang kizárta annak lehetőségét, hogy egy korai emberi település nyomára bukkantak volna, mivel állítása szerint 3500 méteres magasság fölött ilyen nem létezett akkortájt. A csoport bejelentése szerint a helyi török hatóságok kérni fogják az ankarai kormányt: kérje fel az ENSZ-t, hogy nyilvánítsa a világörökség részévé a területet, mert így védettséget kaphat a régészeti ásatásoknak.

Egyes kutatók szerint van alapja az özönvíz-legendának: a jégkorszak végével ugyanis a Földközi-tenger szintje emelkedni kezdett, végül áttörte a boszporuszi sziklagátat, és elöntötte a Fekete-tenger medencéjét, ahol a tengerszintnél 130-200 méterrel alacsonyabban elterülő, jóval kisebb kiterjedésű édesvizű, vagy enyhén sós tó terült el.

Az elmélet szerint a bezúduló hatalmas mennyiségű víz több százszor nagyobb volt a Niagara-vízesésnél. Robaját húsz kilométernyire is hallani lehetett. Naponta negyven köbkilométer víz zúdult le itt, ami napi tizenöt centiméterrel emelte meg a Fekete-tenger szintjét. A teória szerint az itt élők elköltöztek és vitték magukkal a vízözön mondáját, ami Noé történeteként került át a közel-keleti civilizációk örökségébe.