Minószi várost találtak Izraelben

Tel Kabri az egyetlen olyan hely Izraelben, ahol mediterrán, égei stílusú falfestményeket találtak a régészek. A kutatók szerint az egykori város vezetői tudatosan döntöttek a minószi kultúra elemeinek átvételéről. „Ez a kulturális sokszínűség a városvezetés tudatos döntése volt, hogy összekapcsolják a mediterrán kultúrát a sajátjukéval, ne pedig adoptálják a szíriai és a mezopotámiai művészet jegyeit, mint ahogy más városok tették Kánaán területén. A kánaániak keleten éltek, de európaiként akartak viselkedni” – mondta el a feltárás vezetője, Dr. Asszaf Jaszur-Landau.

A bronzkori (i.e. 2000-1550) kánaáni település romjait Tel Kabri mellett találták meg a régészek 1986-ban, és 1993-ig ásták a város vezetőjének palotáját. Nemrég - új vezetés alatt - újraindultak a kutatások. Tel Kabri egyébként azért fontos, mert lerombolása után nem építettek fölé másik várost. Ennek köszönhetően ez az egyetlen épségben megmaradt kánaáni település, amit eredeti körülmények között tárhatnak fel. Mindez igaz a nagyjából 6000 négyzetméteres alapterületű palotára is. „A leletek segítségével képet alkothatunk a kánaáni időszak politikai és szociális életéről. Megtudhatjuk, hogy volt-e központosított közgazdasági rendszere, volt-e adó, vagy, hogy milyen mezőgazdasági tevékenységet folytattak" – magyarázta a professzor.

A mostani ásatások azt is lehetővé tették a kutatók részére, hogy a városlakók kulturális szokásaira következtessenek. A Tel Hacornál folytatott feltárások során ugyanis sok szíriai és mezopotámiai stílusú tárgyat találtak, míg Tel Kabrinál ilyen jellegűek nem kerültek elő. A további kutatások is megerősítették azt a feltételezést, miszerint ez a város nem csak kereskedelmi kapcsolatban volt a mediterrán királyságokkal, hanem kulturálisan is szeretett volna közéjük tartozni.

„Hacorral ellentétben, ahol a szíriai és a mezopotámiai kulturális szokásokat tartották, Tel Kabri lakói a mediterrán kultúrát választották, minden bizonnyal az egzotikusabbnak tűnhetett a számukra” – mondta Dr. Jaszur-Landau.

A legújabb ásatások a kánaáni város mindennapi életébe is pillantást adnak. A kutatók felfedezték, hogy az uralkodók magántulajdonú földeket koboztak el azért, hogy felépítsék a palotájukat, köré pedig szertartásos útvonalakat építsenek ki. A régészek egy korábban elzárt, valószínű tárolóterületként szolgáló folyosóban is kutattak, ahol rengeteg agyagedényt találtak. Az edények állati csontmaradványokat és egyéb anyagokat tartalmaztak - most ezek vizsgálata folyik épp.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?