Terrorizmus és diplomácia: harminc éve történt a teheráni túszdráma

Iránban 1979 januárjában győzött az iszlám forradalom, megbukott Reza Pahlavi sah amerikai támogatást élvező rendszere, az új alkotmány a száműzetéséből hazatért Khomeini ajatollahot nyilvánította az iszlám köztársaság legfőbb vezetőjének. Amikor Carter elnök humanitárius megfontolásokból engedélyezte a halálos beteg sah amerikai gyógykezelését, Teheránban tiltakozó tüntetések törtek ki, majd 1979. november 4-én szélsőséges egyetemisták megszállták az amerikai nagykövetséget, hogy így erőszakolják ki a sah kiadatását. Nyolc hónappal korábban tüntetők rövid időre már betörtek az épületbe, de akkor a hatóságok helyreállították a rendet. Ezúttal azonban a modern diplomácia történetében példátlan módon az iráni vezetés nem ítélte el a túszejtőket, sőt Khomeini támogatásáról biztosította őket.



A teheráni rádió által "kémtanyának" minősített amerikai nagykövetség előtt rendszeressé váltak a tüntetések, amelyeken amerikai zászlókat és Jimmy Carter elnököt ábrázoló szalmabábukat égettek. A diákok két hét után "az amerikai társadalom elnyomásától egyébként is szenvedő" kisebbségekhez tartozó női és vagy fekete foglyaikat elengedték, de az 52 megmaradt túszt börtönkörülmények között őrizték, lelkileg és fizikailag is terrorizálták.

Washington gazdasági szankciókat vezetett be, majd a színfalak mögötti diplomáciai kezdeményezések kudarca után megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. A válság már Carter újraválasztási esélyeit veszélyeztette, ezért az elnök 1980. április 24-én kommandósokat küldött a túszok kiszabadítására. Az akcióra hónapokig készültek, harmincszor próbálták el hiba nélkül, ám egy sivatagi vihar miatt az "előadás" teljes fejetlenségbe torkollott. A megszégyenítő kudarcot nem lehetett eltitkolni, az iráni televízió már másnap bemutatta a helikopterek füstölgő roncsait.



A válság végül furcsa módon az iraki-iráni háború miatt oldódott meg: az iráni hadseregnek alkatrészekre volt szüksége a sah által vásárolt amerikai fegyverekhez, "cserébe" a túszokat ajánlották fel. Az Algéria közvetítésével folyó tárgyalások végén a gazdaságilag mélypontra került Irán 11 milliárd dollárnyi, Amerikában befagyasztott betétjét szabadították fel, az Egyesült Államok megígérte, hogy nem avatkozik Irán belügyeibe, feloldja a gazdasági szankciókat, és nem tesz panaszt a hágai Nemzetközi Bíróságnál.

Az 52 fogoly 444 nap rabság után 1981. január 20-án, Ronald Reagan beiktatásának napján nyerte vissza szabadságát. Hazaérkezésük valóságos örömünneppé vált, a repülőtéren Jimmy Carter, az új elnök által kinevezett különleges nagykövet fogadta őket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
• Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
• Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
• Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
• Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
• Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
• Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
• A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
• Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten